Közterület-rendezés, folyópartok, kirándulóhelyek, történelmi emlékhelyeink és a turisztikai létesítmények környékének megtisztítása a fő célja a Tiszta Kárpátalja elnevezésű programnak, amelyet felkarolt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság is. Grezsa István kormánybiztos a program beregszászi nyitórendezvényén elmondta: Kárpátalja a Kárpát-medence egyik legszebb fekvésű, természeti erőforrásokban leggazdagabb vidéke, de szomorú, hogy helyenként ellepi a szemét.
– A környezetszépítő mozgalommal elsősorban azt az igényt és vágyat szeretnénk felszínre hozni az emberekben, hogy teremtsünk önmagunkhoz és természeti örökségünkhöz méltó környezetet – tette hozzá.
A Tiszta Kárpátalja projekt alapötlete Bíró András helyi idegenvezetőtől származik.
– Ez már régi szívfájdalmam. Munkámból kifolyólag rengetegszer megfordulok a magyarság számára egyfajta zarándokhelynek számító Vereckei-emlékműnél vagy akár a Tisza forrásánál. Mélységesen elszomorított az a látvány, ami legtöbbször fogadott. A kárpátaljai kormánybiztosság szerencsére felkarolta azt a javaslatot, hogy közösen tisztítsuk meg legnevezetesebb történelmi emlékhelyeinket és természeti látványosságainkat – mondta a Magyar Időknek.
Arra a kérdésünkre, hogy ahol már megtörtént a nagytakarítás, mik a tapasztalatok, nem szemetelnek-e újra, azt mondta, hogy egyelőre pozitív az összkép. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetével célul tűzték ki, hogy gondnoki rendszerben tisztán tartják a legfrekventáltabb turisztikai attrakciók környékét, köztük a szerednyei és a nevickei várromot, a huszti és a kőrösmezői katonatemetőt vagy éppen a Fekete- és a Fehér-Tisza forrásainak környékét.
Kárpátalján nagyon súlyos problémát jelent a szemét tárolása, feldolgozása. A megyei környezetvédelmi hivatal tájékoztatása szerint a legszerényebb becslések szerint is legalább 250 illegális szemétlerakó van, ahol hárommillió tonna hulladék hever, jelentős részük a Tisza és mellékfolyóinak völgyében. A megyében egyetlen hulladékfeldolgozó sincs, a Beregszász melletti Makkosjánosiban ugyan EU-s finanszírozásból megkezdődött egy ilyen üzem építése, de abbamaradt. Nagyon sok településen maga a szemét elszállítása sincs megoldva, az emberek oda viszik a hulladékot, ahová akarják.
Az Ungvár határában lévő szemétlerakó nyaranta többször is lángra kap, olyankor fojtogató füst lepi el a kárpátaljai megyeszékhelyet és a környező falvakat.
Provokáció
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szombaton Beregszászon tartott választmányi ülésén nyilatkozatban ítélte el, hogy a napokban ismeretlenek a kárpátaljai magyarság elleni provokációs célból magyar autonómiát sugalló, helytelen magyarsággal készült feliratokat tartalmazó táblákat helyeztek ki a Beregszászi és a Nagyszőlősi járás területén. A tettesek a táblákról készült fotókat eljuttatták kijevi hírportálokhoz azzal az állítással, hogy a feliratokat a kárpátaljai magyarok önkényesen helyezték ki a magyar szervezetek kezdeményezésére, úgymond autonómiájuk jelzéseként. A KMKSZ leszögezte, hogy nincs semmi köze a provokatív akciókhoz. Az ukrán és az orosz sajtóban nagy visszhangot keltett provokációkkal kapcsolatban Brenzovics László, a KMKSZ elnöke kifejtette, hogy Ukrajnában a parlament egyre- másra fogad el olyan törvényeket, amelyek növelik a társadalomban amúgy is meglévő feszültséget. (MTI)