A finn kormány nem bővíti azt a kísérletet – sőt jövőre véget vet neki –, amelynek keretében – Európában először – egy kiválasztott csoport számára bevezették az általános alapjövedelmet (UBI). Helsinki ehelyett egy alternatív, szigorúbb jóléti programot állítana össze. A 2017 januárjában indított kísérletben kétezer, 25 és 58 év közötti munkanélküli kap havi 560 euró ellátmányt, de nem kötelezték őket munkakeresésre vagy -vállalásra. Azok pedig, akik közben elhelyezkednek, továbbra is megkapják az ingyenpénzt.
A finn társadalombiztosítási hivatal, a Kela arra kérte a kormányt, hogy idén terjessze ki a kétéves programot a munkavállalók egy csoportjára is.
A kabinet azonban visszautasította ezt, sőt bejelentette: jövő januárban beszünteti az összeg folyósítását a jelenlegi résztvevőknek is. Olyan törvénymódosítást is kezdeményeztek, amelynek értelmében csak azok kapnának munkanélküli-ellátást, akik három hónap alatt legalább 18 órát dolgoztak, illetve valamilyen képzésen vettek részt.
Fotós: Reuters
A Guardian című brit napilap megjegyzi: a kísérletet elsősorban azért indították, hogy lássák, mennyire motivál munkára ez a garantált jövedelem, amely a szociális ellátás lyukait hivatott betömni. Mivel korlátozott létszámú csoportról van szó, igazából nem is lehet a juttatást általános alapjövedelemnek hívni – mellesleg megélni sem lehet belőle. Abban is reménykedtek, hogy a program reflektorfénybe állít olyan társadalompolitikai kérdéseket, mint például hogy eloszlatja-e a javadalmazottak aggodalmát a feltétel nélküli jövedelem, és hogy a kormány képes-e egyszerűsíteni, illetve hozzáigazítani a bonyolult társadalombiztosítási rendszert a gyorsan változó és bizonytalan munkaerőpiachoz.
A programban részt vevő egyik szakértő szerint két év túl rövid idő ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni egy ilyen kísérletről. A baloldal a szegénység és az egyenlőtlenség megszüntetését remélte az UBI bevezetésétől, a jobboldal pedig egy karcsúbb, kevésbé bürokratikus jóléti rendszer zálogát látta benne.
A kísérlet továbbvitele mellett szóltak azok az előrejelzések is, amelyek szerint a termelés rohamos automatizálása a jelenlegi állások harmadát veszélyezteti. Petteri Orpo finn pénzügyminiszter egy svéd lapnak adott interjúban azt mondta, hogy alternatív szociális ellátási kísérlet indításában gondolkodik az UBI végeztével, és ebbe beletartozna egy egységesített támogatási rendszer is.
Ehhez hasonlót Nagy-Britanniában vezettek be 2011-ben, hatféle kedvezményt – köztük munkanélküli-ellátást, adó- és lakásépítési kedvezményt – vonva össze.
