Úttörő kísérletbe kezd a finn kormány: Helsinki a közeljövőben kétezer munkanélkülit részesít feltétel nélküli alapjövedelemben, hogy megvizsgálhassa a gazdaságpolitikai eszköz társadalmi hatásait. A tervek alapján az állástalanok havi 560 eurót, azaz majdnem 175 ezer forintnak megfelelő összeget kapnak majd. A kísérlettel a finnek sok kérdésükre választ kaphatnak. Kiderülhet többek között, hogy a rendszeresen fizetett jövedelem munkakeresésre ösztönzi-e a polgárokat, vagy a fix összegnek köszönhetően megelégszenek egy nyugalmas, de alacsonyabb életszínvonallal. A finn kormány arra is kíváncsi, hogy a kísérletben részt vevők közül mennyien fordítják az alapjövedelmet saját maguk képzésére. Helsinki hasraütés-szerűen, a képzettségi szint teljes skálájáról választja ki a kétezer munkanélkülit.
Az északi országban például sok képzett mérnök van munka nélkül, azonban a legtöbbjük így is élvezője a hírhedt skandináv jóléti rendszernek. Ott vannak a Nokia elbocsátott alkalmazottjai, akik számára csak a munkanélküli juttatások begyűjtése jobb ajánlat, mint a munkavállalás, írja riportjában a The New York Times. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy az alapjövedelem kérdése messze túlmegy a gazdaságpolitikán, és egyenesen az emberi természet határozza meg, hogy melyik országban mit kezdenek az „ingyenpénzzel”.
Az elit szép lassan ráébred, hogy a világszerte tapasztalható egyenlőtlenségek politikailag veszélyessé válnak – magyarázza az alapjövedelem ötletének terjedését Guy Standing brit egyetemi kutató. Az említett egyenlőtlenségeket a munkaerőpiac alapvető változása is generálja. Az automatizációnak és a gépesítésnek köszönhetően az emberi munka sok területen pótolhatóvá válik. Finnország kísérletéhez is ez vezetett, hiszen Európa egyik technológiai éllovasáról van szó, ahol szintén fennáll a veszély, hogy a gépek elveszik az emberek munkáját.
