A nemtetszésüket kifejező demonstrálók közben Auckland főbb közlekedési csomópontjain megbénították a forgalmat. A TPP aláírására azután került végre sor, hogy az érintett tucatnyi ország tárgyalódelegációi tavaly októberben végső megállapodásra jutottak a részleteket illetően is. Az így létrejövő szabadkereskedelmi övezet a világgazdaság 40 százalékát öleli fel, s olyan országok tartoznak hozzá az Egyesült Államokon kívül, mint Japán, Malajzia, Vietnam, Szingapúr, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Mexikó, Chile és Peru. Kína nem kívánt csatlakozni az egyezményhez, mivel Peking az elmúlt években már egyenként megállapodott – vagy a közeljövőben meg fog állapodni – a térség országaival, sőt még azon kívül is.
Több száz tüntető tiltakozott Aucklandben a megállapodás ellen – Fotó: Europress – AFP
A TPP létrehozását célzó tárgyalások öt évig húzódtak, a késlekedés egyik fő oka az volt, hogy a részt venni kívánó országokban a kormányoknak komoly belpolitikai csatát kellett vívniuk, mire kialakult valamiféle kompromisszum. Japánban például az autógyártók és a gazdálkodók attól tartottak, hogy hátrányba kerülnek a most már akadálytalanul beözönlő olcsóbb amerikai áru miatt. Az ausztráliai ellenzők amiatt emelték fel hangjukat, hogy az egyezmény folytán megemelkednek a gyógyszerárak. Az Egyesült Államokban az ellenérvek között többek között azt is felsorolták, hogy az amerikai áruknak olcsó, ázsiai országokban készült cikkekkel kell versenyezniük, továbbá számos amerikai munkahely fog a fejlődő országokba költözni. A támogatók viszont azt emelték ki, hogy a paktum serkenti az exportot és elősegíti a hazai, jobban fizető munkahelyek létrehozását. Barack Obama amerikai elnök szerdai nyilatkozatában pedig egyenesen azt mondta, hogy az új típusú kereskedelmi egyezmény a többiek elé helyezi az amerikai munkást, és a partnerség előnyt biztosít az Egyesült Államoknak más vezető gazdaságokkal, például Kínával szemben. Michael Froman, Obama külkereskedelmi főtanácsadója szerint a TPP évente 100 milliárd dollárral járulhat hozzá az amerikai gazdaság növekedéséhez.
A helyzetet azonban csak bonyolította, hogy a tárgyalások zárt ajtók mögött folytak, és a szerződéstervezeteket sem hozták nyilvánosságra. Ez egyébként nem szokatlan eljárás kereskedelmi tárgyalások esetében, mivel a felek nem akarják, hogy részletek szivárogjanak ki a végső megállapodás megkötése előtt. Szakértők egyúttal rámutatnak: hosszabb távon a TPP bebetonozza az Egyesült Államok csendes-óceáni térségre gyakorolt befolyását, s kellő hatalmat ad Washingtonnak ahhoz, hogy Ázsia nagy részén diktálja a globális kereskedelmi szabályokat.
A TPP nem árt az orosz oknak
Mivel az új regionális kereskedelmi unió tagállamaival folytatott áruforgalom a teljes orosz mennyiségnekmindössze tíz százalékát teszi ki, a TPP nem gyakorol komoly hatást Moszkva kereskedelmi kapcsolataira – nyilatkozta az orosz gazdasági miniszterhelyettes az egyezmény aláírására reagálva a Rosszija-24 hírtelevíziónak. Sztanyiszlav Voszknyeszenszkij szerint a részt vevő országok számos vállalatának még alkalmazkodniuk kell az új szabályokhoz, különös tekintettel a nem energetikai termékekre.
