Bár Macedónia és Görögország az elmúlt huszonhét évben talán most került a legközelebb ahhoz, hogy megoldást találjon a kettejük között fennálló névvitára, helyi sajtóbeszámolók szerint mindkét országban heves ellenállásba ütközik az a körvonalazódó megállapodás, amelyről Zoran Zaev macedón és Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök tárgyalt a múlt héten. 1991-es függetlenné válása óta Macedónia EU- és NATO-csatlakozása elé folyamatosan akadályt gördít déli szomszédja, Görögország, amely saját, Makedónia nevű tartománya miatt azt gondolja, hogy Macedónia területi követelésekkel állhat elő.
A névvita végleges lezárásáig a nemzetközi szerződésekben Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepel a kétmilliós ország.
A sajtóban kiszivárgott hírek szerint a múlt heti tárgyalások eredményeképpen nem a korábban emlegetett Felső-Macedónia vagy Új-Macedónia lesz az új elnevezés, hanem Illés-napi Macedón Köztársaságnak hívhatják ezentúl az országot. Az Illés-nap Macedónia nemzeti és vallási ünnepe, 1903. augusztus 2-án keltek fel a törökök ellen a szabadságharcosok.
Fotó: REUTERS/Ognen Teofilovski
A felvetett javaslattal azonban több probléma is akad. Görögország egyrészt azt szeretné, hogy a névmódosítás a macedón alkotmányban is megjelenjen, Macedónia azonban csak a nemzetközi dokumentumokban akarja használni az új nevét. Nehézségeket okoz az is, hogy Bulgária saját fontos ünnepének tartja az Illés-napot, ezért minden bizonnyal tiltakozni fog a névhasználat ellen. Athénban az ellenzék a macedón kifejezés teljes mellőzését követeli, mondván, a macedónok valójában szlávok, az igazi makedónok Görögországban élnek.
Az ügy félrekezeléséből ráadásul politikai hasznot húzhat a jövő évi választások előtt a népszerűségi listákat vezető ellenzéki jobboldal. Zoran Zaev baloldali macedón kormányfőnek pedig odahaza a parlament kétharmadának a támogatását kell elnyernie az alkotmány megváltoztatásához, ám a jobboldal segítségére nem számíthat.
– Egy olyan országgal van dolgunk, amelynek nevét, zászlaját, lakosságát, szinte mindenét elvitatják. A bolgárok azt mondják, hogy a macedónok tulajdonképpen bolgárok. Macedónia elvi atyja, Krszte Miszirkov maga is bolgárnak tartotta magát. Ugyanakkor írt egy könyvet, amelyben azt próbálta bizonygatni, hogy a macedón külön nyelv, külön kultúra és külön nép – nyilatkozta korábban a Karc FM-nek Gyetvai Mária Balkán-szakértő.
