Tízből kilenc európai zsidó úgy véli, hogy az utóbbi öt évben erősödött az antiszemitizmus abban az országban, ahol él – derül ki az EU alapjogi ügynökségének tegnap ismertetett, hazánkra is kiterjedő felméréséből.
– Mélységes aggodalommal tölt el az antiszemitizmus növekedése. Elengedhetetlen az erőteljes és közös fellépés ezen veszedelem ellen. A zsidó közösségnek otthon, biztonságban kell magát éreznie Európában. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor Európa megszűnik Európa lenni – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a több mint 16 ezer európai zsidó megkérdezésén alapuló dokumentum tegnapi bemutatóján.
A vizsgált tizenkét uniós ország közül hazánkban él a negyedik legnagyobb zsidó közösség. Ezen országok átlagában a megkérdezettek 85 százaléka nevezte problémának az antiszemitizmust, és különösen a francia, illetve belga zsidók fejezték ki aggodalmukat. Franciaországban – ahol Nyugat-Európa legnagyobb, mintegy félmilliós zsidó közössége él, de folyamatos a kivándorlás Izraelbe az egyre tarthatatlanabb helyzet miatt – a megkérdezettek 95 százaléka nevezte problémának a zsidóellenességet.
Magyarországon 590 zsidót kérdeztek meg, 77 százalékuk említette problémaként az antiszemitizmust, miközben többen helyezték első helyre a korrupciót vagy a rasszizmust az aggodalomra okot adó jelenségek között.
Míg európai átlagban a zsidók 89 százaléka vélekedett úgy, hogy az elmúlt öt évben még romlott is a megítélésük – a franciáknál pedig a 96 százalékuk –, Magyarországon a legalacsonyabb értéket, 71 százalékot mértek erre. A magyarországi zsidók döntő többségének tudomása van arról, hogy hazánkban törvény van érvényben a holokauszt tagadásának szankcionálására.
Az itt élő közösség tagjai az európai átlag alatt nevezték problémának az interneten terjedő antiszemitizmust, a zsidókkal szemben az utcán megnyilvánuló ellenséges magatartást, a médiában tapasztalható antiszemitizmust, a zsidó épületek megrongálását, a zsidóellenes falfirkákat, valamint a zsidó temetők meggyalázását is.
Ebben a kérdéscsoportban egyedül a politikai életben tapasztalható antiszemitizmust emelték ki az EU-átlagtól felfelé eltérően a magyarországi zsidók, mégpedig a 74 százalékuk.
– Nincs Magyarországon antiszemitizmus, akárhogy is próbálják ezt a képet festeni az országról. Vannak történelmi sebek, de ezek csodálatosan gyógyulnak – mondta egy megkérdezett fiatal férfi az EU felmérése szerint. Egy idős magyarországi válaszadót aggaszt az online antiszemitizmus, amit szerinte a kormány is támogat.
– Az antiszemitizmus és a rasszizmus olyan, mint a bécsi szelet: része az osztrák kulturális örökségnek – vélte egy ausztriai válaszadó. Egy középkorú francia zsidó nő szerint az antiszemitizmus náluk elfojtatlanul megnyilvánul a mindennapokban, a munkahelyeken és a médiában.
Izraeli kifogások
Levélben sürgette az izraeli kormány Berlinben, hogy Angela Merkel kabinetje ne finanszírozza a német fővárosban található Zsidó Múzeum kiállítását, mert az szerinte legnagyobbrészt a muszlim–palesztin nézőpontot vallja Jeruzsálem kérdésében. A Netanjahu-kormány a Die Tageszeitung német lap birtokába került részletes levél szerint a múzeum más, Izrael-ellenesnek tartott kiállításait is bepanaszolta, ahogyan kéri egyes nem kormányzati szervezetek, mint például a radikális Baloldali Párthoz, a Die Linkéhez köthető Rosa Luxemburg Alapítvány német állami finanszírozásának beszüntetését is. Egy német kormányszóvivő elmondta: a két ország korábban is megvitatta e szervezetek finanszírozását.