A német kancellár tegnap véget érő, háromnapos nyugat-afrikai útjának nem titkolt célja az volt, hogy német segélyezési, fejlesztési pénzekkel, illetve jelentős beruházásokkal segítse feléleszteni a szubszaharai afrikai országok gazdaságát, csökkentve a munkanélküliséget, a kilátástalanságot, ezáltal emberek millióinak kivándorlását.
A Willkommenskultur sikertelensége után Angela Merkel tudatosan építi Németország és Afrika kapcsolatait, a napokban Ghánában, Szenegálban és Nigériában járt, azt megelőzően Niger és Angola államfőjét látta vendégül Berlinben, tavaly pedig Maliba, Nigerbe, Elefántcsontpartra, Etiópiába, Tunéziába és Egyiptomba látogatott el.
Mostani körútjára egy tucat vállalatvezetőt vitt magával, akik számos üzletet kötöttek: Szenegálban háromszáz falvat látnak el árammal, Ghánában a Bosch, a Siemens és a Volkswagen is beruházásokat tervez. A ghánai elnökkel tartott csütörtöki találkozója után a kancellár ígéretet tett arra, hogy nem fog megismétlődni az a válság, amellyel Európa szembesült a migrációs hullám nyomán. Ígéretet tett arra is, hogy Németország megtesz mindent, hogy javítson a körülményeken, amelyek arra kényszerítik az embereket, hogy az Európába vezető veszélyes utakra vállalkozzanak.
– Merkel kizárólag azért foglalkozik Afrikával, mert a nyitott kapuk politikájának kudarca miatt jelentős politikai nyomás nehezedik rá – mondta az al-Dzsazíra katari hírtelevíziónak George Kibala Bauer német–kongói újságíró. – Ez nem csupán erkölcsileg problematikus, de a gyakorlatban is megfontolatlan terv – tette hozzá.
A Handelsblatt című napilap helyszíni tudósítása szerint láthatólag mind Ghána, mind Szenegál biztonságos ország, a fiatalok okostelefonjaikkal fényképezgették a német kancellárt, minden utcasarkon új lakóházak épülnek, kínai, francia, amerikai vállalatok vetették meg a lábukat, Dakar új repülőterét egy török cég építtette. Vagyis semmi sem indokolja a kivándorlást, annak ellenére sem, hogy az egy főre jutó évi jövedelem Szenegálban ezer euró körül van.
A Deutsche Welle közszolgálati hírportál szerint a Merkel által meglátogatott három afrikai országból tavaly 11 ezren kértek menedéket Németországban, de a kérelmeknek csupán töredékét fogadták el a menekültügyi hatóságok. Jelenleg mintegy 14 ezer olyan ghánai, nigériai és szenegáli állampolgár tartózkodik Németországban, akik nem jogosultak a maradásra, a kitoloncolásuk mégis nehézségekbe ütközik, hiszen hazájuk nem mutat hajlandóságot a visszafogadásukra.
Míg azonban Szenegál és Ghána demokratikusnak tekinthető, stabil gazdasági növekedést produkáló országok, ahonnan – Macky Sall szenegáli elnök szavai szerint – nincs miért menekülni, addig Nigériát a szerteágazó korrupció, a mélyszegénységben élők egyre nagyobb száma, a Boko Haram és az Iszlám Állam terrorszervezetek merényletei és más helyi fegyveres konfliktusok sújtják – írja az AP amerikai hírügynökség. A jelentős olajforrásokkal rendelkező Nigéria lakossága nagyon gyors ütemben növekszik, az előrejelzések szerint a 190 milliós népesség 2050-re megkétszereződik.
Az Afrobarometer felmérése szerint a nigériaiak egyharmada mondta azt tavaly, hogy hajlandó külföldre költözni. A Pew amerikai kutatóintézet év eleji kutatása pedig megállapította, hogy a szubszaharai térségben élők legalább fele gondolkodik azon, hogy Európába vagy Amerikába utazzon, és ez több száz millió embert jelent. „A diplomáciai nyomásgyakorlás nem fog működni. A kancellár ezért németországi legális munkavállalást és egyetemi ösztöndíjakat ajánl partnereinek. Időbe fog telni, amíg ez kifejti hatását. Ha egyáltalán működőképes a terv” – jegyzi meg a Bild című napilap.