Emmanuel Macron (képünkön) alig több mint fél éve tölti be az államfői pozíciót Franciaországban, de a párizsi Afrika-politika a rövid időszak ellenére is bővelkedik fordulatokban. Meglehetősen nagy visszhangra lelt, amikor az elnök a nyári G20-találkozón a fekete kontinens civilizációs problémájáról beszélt, és kifejtette: olyan országokról van szó, ahol a nők hét-nyolc gyereket szülnek, így lehetséges eurómilliárdos befektetésekről dönteni, de azok biztosan nem fognak stabilitást teremteni a térségben. Bár akkor még nem sejthettük, Macron nyers szavai egy újfajta francia Afrika-politikát alapoztak meg, amely az udvariaskodás helyett a realitásra helyezi a hangsúlyt.
– A francia elnök nyilvánvalóan ki akarja javítani a hibákat, és próbál elhatárolódni elődei politikájától – véli a Deutsche Welle hírügynökség, hozzátéve: Macron a megújult afrikai kapcsolatrendszer érdekében a kontinensről származó üzletemberekkel és szakértőkkel vette körbe magát. A tanácsadók a tegnap kezdődött Afrika-körútra is felkészítették Franciaország első emberét, nehogy a G20-csúcson bekövetkezett baki megismétlődhessen.
Macronnak a négynapos, Burkina Fasót, Elefántcsontpartot és Ghánát érintő látogatásán nem csak a szavakkal gyűlhet meg a baja: sajtóforrások szerint az egykori francia gyarmaton, Burkina Fasóban például tüntetésekkel készülnek az érkezésére. Pedig az európai lapok szerint az elnök jól felépített és megfontolt stratégiával készült, éppen ezért a sármoffenzívát az ouagadougoui egyetemen, nyolcszáz helyi diák jelenlétében kezdi meg, és az sem véletlen, hogy beszéde az afrikai kontinensen rejlő álláslehetőségek körül forog majd.
– Ahhoz, hogy a fiatalok jelenthessék a jövőt, és végbemenjen Afrika átalakulása, munka- és álláslehetőségeket kell számukra teremteni – idézi a Deutsche Welle a párizsi Sorbonne egyetem egyik afrikai származású kutatóját. A gond csupán annyi, hogy Európa többi államához hasonlóan Franciaország is gyakran a diktatórikus eszközöket alkalmazó, évtizedek óta hatalmon lévő afrikai vezetőkkel van összeköttetésben, elsődlegesen velük tartja fenn a kapcsolatot.
Itt zárul be az ördögi kör, ugyanis épp azokról a teljhatalmú államfőkről beszélünk, akik elidegenítik és elvándorlásra késztetik a népes afrikai fiatalságot. A számok magukért beszélnek: a jelenlegi termékenységi ráták mellett a szubszaharai térség lakosainak a száma 2050-re meghaladja a kétmilliárdot, így a jövőkép hiánya valóban afrikaiak millióit késztetheti elindulásra.
Természetesen nemcsak Franciaország érdeke az újabb tömeges bevándorlási hullám megakadályozása, így a héten megrendezésre kerülő, az Európai Unió és az Afrika Unió közötti csúcstalálkozónak is a fekete kontinens felzárkóztatása és a valóban hatékony, stratégiai jelentőségű kapcsolatok kialakítása a célja. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az EU nem migrációs konferenciaként kezeli az elefántcsontparti egyeztetést.
„Természetesen a migráció kérdése is része a kapcsolatrendszernek, de nem erről szól a mostani találkozó” – írja a Financial Times egy uniós forrására hivatkozva. A gazdasági lap azt is tudni véli, hogy Brüsszelben meglehetősen szkeptikusan tekintenek az Európai Parlament elnöke által meghirdetett, „Afrikának szóló Marshall-tervre”. Antonio Tajani az EU 2020–2026-os költségvetéséből 40 milliárd eurót fordítana az afrikai kontinens gazdasági és szociális fejlődésére. – A figyelemfelkeltés működik, ugyanakkor egy ekkora volumenű stratégia kivitelezése jelenleg nem lehetséges – véli egy EU-diplomata, utalva a kihívás összetettségére, köztük a leküzdendő távolságokra.
Mindenesetre árulkodó, hogy Emmanuel Macron sem feltétlen elkötelezettje az Afrikára szabott Marshall-tervnek, és a fent idézett, hamburgi G20-csúcson épp emiatt került bajba. Az említett „civilizációs probléma” kapcsán a francia elnök valójában Afrika bukott államaira, illetve a demográfiai helyzet és a demokratikus átmenet kihívásaira utalt, azonban a kritikusok szerint ez sem magyarázat, hiszen Macront nem a probléma okairól, hanem a lehetséges megoldásokról kérdezték. A francia elnök afrikai körútja megkésve bár, de erre teremt lehetőséget.