Frauke Petry hasonló ívet jár be, mint elődje, a pártot 2013-ban gazdasági liberális, EU-szkeptikus AfD-ként alapító és azt pont Petry miatt elhagyó közgazdászprofesszor, Bernd Lucke. A kettejük közti különbség az, hogy Lucke fejjel ment a falnak, és nem akart tudomást venni a tagság jobbra tolódásáról, amikor pedig a fejére nőttek, nem tudta kezelni őket.
Elitista és arrogáns stílusa miatt az egyre növekvő taglétszámú, egyre radikálisabb arcokat magához vonzó AfD 2015-ben megpuccsolta a párton belül addig megkérdőjelezhetetlen tekintélynek számító Luckét. A radikalizálódást ügyesen kihasználó keletnémet kémikus-vállalkozót, a poroszos érzelemmentességet és professzionalizmust sugalló Frauke Petryt ültették a párt élére.
A 42 éves politikus elnöksége alatt gondosan ügyelt arra, hogy csak a párt legszélét nyírja. Azzal, hogy hadat üzent a nemzeti-konzervatív szárny türingiai erős emberének, Björn Höckének és hasonló gondolkodású társainak, azt akarta bizonyítani: az AfD a német és a nemzetközi média értékítélete ellenére egyáltalán nem említhető egy lapon a neonáci NPD-vel, őket is nagyjából oda kell besorolni, mint az osztrák Szabadságpártot.
Vagy talán még inkább középre. Petry célja sok idősebb konzervatív szavazó óhajával találkozik: a terv a kereszténydemokrata CDU húsz évvel ezelőtti, Merkel előtti politikai irányvonalának visszahozatala a német közéletbe, némi populizmussal megspékelve. Ennek a célnak keresztbe tett, amikor AfD-s politikusok szélsőjobbos csoportokat védtek meg, vagy szándékosan félreérthetően fogalmaztak érzékeny témákban.
Míg tehát Petry a 2015-ös jobbratolódás haszonélvezőjeként türelmesen kivárta, míg a párt érdemi pozíciókat szerez, ő pedig ezzel együtt megbízható hátországot, addig a jóval kevesebb politikai tehetséggel rendelkező Lucke hadüzenetet küldött egy formálódó infrastruktúrájú, még csak a maga arcát kereső alakulatnak, amely boldogan dobta le a mélybe a liberálisabb szimpatizánsaival együtt az AfD-ből kilépő, azóta mérhetetlen támogatottságú minipártot alakító európai parlamenti (EP-) képviselőt.
Nem lenne meglepő, ha Petry is saját formációban gondolkodna. Lucke megbuktatását követően most ismét megláthatott egy piaci rést: az Infratest dimap német közvélemény-kutató választásnapi felmérése szerint az AfD-t választók 55 százaléka úgy gondolja, a párt nem határolódik el eléggé a szélsőjobboldali nézetektől. A pártot választók 60 százaléka azzal indokolta az AfD-re szavazást, mert dühös a többi pártra, csupán 31 százalékuk gondolja azt, hogy az AfD képviseli őket a legjobban. Frauke Petry döntése bejelentése után arról beszélt: célja egy konzervatív újrakezdés.
Német sajtóinformációk szerint az alakuló, Petry nélkül 94 helyett 93 fős AfD-frakció fele a párt szürke eminenciását és tényleges urát, Alexander Gaulandot követi, és csak körülbelül negyede Petry-párti. Hamarosan kiderül, valóban azok-e. Petrynek egy saját frakció alapításához 34 képviselőre van szüksége – ha nincs ennyi híve, parlamenti csoportot is alapíthat kevesebb taggal, kevesebb lehetőséggel. Gauland a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak hétfőn úgy fogalmazott, Petry hátba szúrta az AfD-t. Petry ennek jegyében kedden délben férjével, az AfD-s EP-képviselővel, Marcus Pretzell-lel együtt a pártból is kilépett, egyben lemondott szászországi AfD-frakcióvezetői pozíciójáról. A hét elején az AfD mecklenburg-elő-pomerániai és szászországi tartományi frakciójából is léptek ki mérsékelt politikusok.