- A lengyelek és magyarok nemzetek Európájában gondolkoznak
- A demográfiai problémákra nem a migráció, hanem a családtámogatás a válasz
- Budapesti emlékmű Lech Kaczynskinek
- A két országnak továbbra is érvényesítenie kell azokat a szempontokat, elveket, értékeket, melyeket közösen vallunk
- A két nép barátsága minden történelmi helyzetben kiállta a próbát
- A V4-ek, Lengyelország és Magyarország álláspontja az EU jövőjét illetően egységes, közös
- A terrorizmus az európai válsághelyzet egyik eleme
- Közös politikát kell folytatni az EU külső határainak védelmében
- Korrekcióra szorul a migránsok integrácóját célzó politika
Az Andrzej Duda lengyel államfővel folytatott egyeztetésről beszámolva Áder János elmondta: kettejük között egyetértés van abban, hogy
„nem az Egyesült Államok mintájára átalakuló Európában gondolkodunk”.
„Mi azt szeretnénk, hogy a nemzetállamok jogosítványai, szuverenitása a jövőben is megmaradna, miközben egyébként az EU céljaival egyetértünk” – szögezte le.
Fontos szempontnak nevezte azt is, hogy
az EU-ban tapasztalható demográfiai problémákra a két ország „nem migrációs választ akar adni”,
hanem a családpolitika fejlesztésére, a családtámogatási rendszer bővítésére helyezi a hangsúlyt.
„Egészen más válasz ez, mint amire egyébként néhány más nyugat-európai ország vállalkozik” – mutatott rá Áder János.
„Minden feltétel adott, hogy a következő hetekben, hónapokban
akár kétoldalú keretben, akár a V4-formáció keretében, akár az EU fórumain, úgy mint eddig is, nem viták nélkül, de érvényesítsük azokat a szempontokat, elveket, értékeket, melyeket közösen vallunk, magyarok és lengyelek”
– fejezte be nyilatkozatát Áder János.
A magyar köztársasági elnöknél a lengyel rádió munkatársa arról a csütörtöki bejelentésről érdeklődött, miszerint
Budapesten emlékművet emelnének Lech Kaczynski néhai lengyel elnöknek.
A köztársasági elnök „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette a fővárosi Fidesz erre vonatkozó tervét. Aláhúzta: Kaczynski politikai magatartása, életműve méltó az ilyen megörökítésre.
Magyarországot és Lengyelországot közös célok és érdekek kapcsolják össze
Magyarországot és Lengyelországot közös célok és érdekek kapcsolják össze, a közös történelmi sors a mai törekvésekben is tetten érhető – jelentette ki Áder János köztársasági elnök.
A lengyel-magyar sorsközösségre, a szabadságharcok idején is tanúsított barátságra utalva Áder János elmondta:
„a két nép barátságának a történelem mélységet, a rokonlelkűség megértést, a kölcsönös kíváncsiság pedig mindig megújuló erőforrást ad”.
Ez a barátság „túlélt már dicső királyságokat és gyilkos diktatúrákat, viharokat és vitákat, győzelmeket és vereségeket” – állapította meg a magyar államfő. „Olykor a csatazajban találtunk egymásra, máskor csöndes verssorokban értettük meg egymást” – mutatott rá.
Kifejtette azt is, hogy a lengyel-magyar kapcsolatok története
„sokkal több, mint dinasztiák históriája, államok szövetsége, vagy két ország vezetőinek kézszorítása”.
Hangsúlyozta: a két nemzetet „közös céljaik és érdekeik, a személyes jó emlékek, az úton-útfélen megtapasztalt közvetlenség láncszeme” kapcsolja ma egymáshoz.
A közös sors nemcsak a múlt sorsfordító eseményeiben élhető át, „tetten érhető mai érzéseinkben, törekvéseinkben, az élet egyszerű, pátosztól mentes pillanataiban” – fogalmazott a magyar államfő.
Andrzej Duda: Európában erőteljesebb terrorellenes politikát kell folytatni
A lengyel államfő a sajtóértekezleten kitért többek között a szombaton kezdődő római EU-csúcstalálkozóra, melyen a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából a tagállamok közös nyilatkozatot adnak ki.
Rámutatott a visegrádi csoport (V4) erre vonatkozó tervezetére, mely – mint értékelte – bizonyítja, hogy
„a V4-ek, Lengyelország és Magyarország álláspontja az EU jövőjét illetően egységes, közös”,
és kifejezi azt, ami „az egész EU számára fontos – az egység megőrzésének szükségességét”.
Varsó korábban a V4 feltételeinek figyelembe vételéhez kötötte a római nyilatkozat aláírását, Beata Szydlo kormányfő ugyanakkor pénteken Rómába történt indulásakor azt jelezte, hogy a dokumentumot alá fogja írni.
A lengyel államfő „különösen fontosnak” nevezte a négy szabadságelv – a személyek, az áru, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását. Lényegesnek minősítette ezen elvek megőrzését az unióból történő brit kilépés, a Brexit nyomán az Egyesült Királysággal való jövőbeli kapcsolatokban.
Úgy értékelte:
a lengyel és a magyar nemzet egyaránt optimista az EU jövőjét illetően, s rámutatott: mindkét ország magas annak a támogatottsága, hogy az EU egységes maradjon.
Európában fontos lenne a terrorizmus megelőzése érdekében folytatott közös politika megerősítése – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a sajtóértekezleten.
Andrzej Duda a magyar közmédiának a szerdai londoni merényletre vonatkozó kérdésére válaszolva úgy értékelte, hogy a terrorizmus „az európai válsághelyzet egyik eleme”.
„Ha az európai válságokról beszélünk, meg kell állapítani, hogy a terrorizmussal összefüggő válság is az általános európai válság része”
– fejtette ki, a lengyel államfő, hozzáfűzve: Európában széles körű együttműködésre van szükség ezen a téren.
Felidézte: Lengyelország és Magyarország „kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy közös európai politikát kell folytatni az EU külső határainak védelmében. Hozzáfűzte:
”Bizonyos korrekcióra szorul„ a bevándorlók integrációját célzó politika is,
hogy – mint fogalmazott – ki lehessen küszöbölni a kirekesztettség érzését, amely szélsőséges magatartásformákat gerjeszt, különösen a fiatalokat arra készteti, hogy az iszlám fanatizmus híveivé váljanak.
Este, a lengyel-magyar barátság nap alkalmából rendezett gálaesten mondott beszédében Andrzej Duda bejelentette, hogy július 6-án az alsósziléziai vajdasági központban, Wroclawban, a Balti-, a Fekete- és az Adriai tenger között fekvő országok csúcstalálkozóját tartják meg az úgynevezet Hármas Tenger formátumban, és közölte: az erre szóló meghívást Áder János is elfogadta.