Áder János Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök szavait idézve azt mondta: a visegrádi országoknak „elégtételt” jelent, hogy a migrációval kapcsolatban évek óta hangoztatott véleményükkel most már az Európai Unió (EU) valamennyi vezetője egyetért.
A visegrádi országok már három éve szorgalmazzák a külső határok védelmét, a származási országok támogatását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a további migrációs hullámoknak. Valamint az illegális bevándorlás kontrollálásához hot spotok létrehozását, hogy el lehessen dönteni, ki politikai menekült, és ki az, aki csak a jobb élet reményében akar idejönni, illetve azon államok – például Törökország, Jordánia, Libanon – támogatását, amelyek első biztonságos országként fogják fel meg a migránsokat – idézte fel az államfő.
Ezekben az elvi kérdésekben végre egyetértés van, ugyanakkor jó lenne, ha tettek, határozott lépések, cselekvések is történnének végre a migrációval kapcsolatban – hangsúlyozta Áder János.
Az államfő szerint a tanácskozás mindhárom témája – az unió jövője, szociális kérdések, valamint a technikai fejlődés, a foglalkoztatottság növelése és az életszínvonal emelésének lehetőségei – a közös jövőről szóltak, arról, hogyan képzelik el a jövőt nem csak a V4-es formációban, hanem az EU tagjaként is.
Az unió helyzetéről azt mondta, az alapító atyák szelleme és öröksége elég ahhoz, hogy megalapozottan gondolkodhassanak az EU jövőjéről.
A balkáni országok felé azonban komoly adóssága van az EU-nak, ugyanis ezeket az országokat évtizedek óta hitegetik a csatlakozás lehetőségével, emiatt pedig Macedóniában, Montenegróban, Albániában és Szerbiában „hiteltelenné” vált az unió – mutatott rá Áder János.
Arra az újságírói felvetésre, hogy egyre többen szorgalmazzák az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex szerepének megerősítését, az államfő azt válaszolta, a magyar álláspont szerint a közös határokat a nemzeti hadseregnek kell védenie. Ha azonban egy ország nem képes erre saját erejéből, mert gyenge a hadserege vagy nem áll rendelkezésre elég költségvetési források, akkor segítséget nyújthat a Frontex – tette hozzá.
A V4-ek államfői csütörtökön kezdődött találkozójukon három megbeszélést folytattak a napirenden szerepelt témákról. A visegrádi csoport államfői utoljára 2017. október 14-én találkoztak Szekszárdon, amikor a biztonságpolitika, a körforgásos gazdaság és az információs technológia volt a tanácskozás fő témája.
Zeman Brüsszel beavatkozásáról, Duda az Északi Áramlat károsságáról, Kiska az EU megosztása ellen beszélt
Milos Zeman cseh államfő a visegrádi országok belügyeibe történő brüsszeli beavatkozásról, Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök az Északi Áramlat-2 gázvezeték káros mivoltáról beszélt azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyet a négy visegrádi ország államfője tartott a szlovákiai Csorbatón folytatott kétnapos megbeszéléseik után. Andrej Kiska szlovák elnök ugyanakkor az Európai Uniónak a szélsőségességgel szembeni védelmét sürgette.
„Úgy vélem, hogy az Európai Unió beavatkozási kísérletei a visegrádi országok belügyeibe elfogadhatatlanok, és csak felesleges feszültséget keltenek az Európai Unióban” – jelentette ki Zeman. A cseh államfő példaként a migrációs problémát említette, amelyben Brüsszel és a V4-ek véleménye eltér egymástól.
„Közös (visegrádi) siker, hogy a migránskvóták lekerültek a napirendről, és Nyugat-Európa lényegében elfogadta álláspontunkat, hogy a migránsoknak a helyszínen, származási országaikban kell segíteni” – fejtette ki.
„Találkozónk megerősítette a V4-ek összetartását, amely rendkívül fontos, ha sikert akarunk elérni az EU-ban. Egyenként gyengék, közösen erősek vagyunk” – hangsúlyozta a cseh elnök. Zeman a visegrádi szolidaritás jó példájának minősítette, hogy a cseh parlament határozatban állt ki Magyarország mellett, bírálva az Európai Parlament által elfogadott Sargentini-jelentést.
Andrzej Duda, lengyel köztársasági elnök szerint az Északi Áramlat-2, nem gazdasági, hanem politikai projekt, amely káros Európa számára. „Nyilvánvaló, hogy nem kereskedelmi, hanem politikai jellegű beruházásról van szó” – mondta Duda.
Úgy vélte, hogy az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték egyetlen energiaszállítót „helyez kiemelt, előnyös helyzetbe” és ez „függő helyzetbe hozza Európai Uniót a Gazprommal, ténylegesen Oroszországgal szemben”.
„Oroszország nagyon agresszív politikát folytat az EU-val szemben, károkat okoz és veszélyes, mert legfőbb célja a szervezet felbomlasztása” – szögezte le Andrzej Duda.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a témával kapcsolatban Andrej Kiska szlovák elnök is. „Álláspontunk világos: az Északi Áramlat-2-nek soha nem kellett volna megépülnie, hiszen a létező gázvezeték is csak 50 százalékban van kihasználva” – mutatott rá a politikus.
Kijelentette: az északi földgázvezeték megépítésével „Oroszország nagyon erős fegyvert kap a kezébe, hogy zsarolhassa Ukrajnát”. Kiska múltbeli tapasztalatokra hivatkozva azt állította, hogy „Oroszországnak nem lehet hinni”, mert ígéreteit, kötelezettségeit rendszerint megszegi.
Áder János magyar államfő felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió a földgázvezetékek kérdésében ne alkalmazzon kettős mércét. Emlékeztetett arra, hogy a múltban volt egy Déli Áramlat nevű energiavezeték projekt is, de az végül nem valósult meg, mert felépítését megvétózták – kíváncsian várja, hogy a brüsszeli döntéshozók hogyan foglalnak majd állást az Északi Áramlat esetében. A magyar vezető azt is hangsúlyozta, hogy az energetikai források diverzifikációja szükségességének kérdésében már évek óta egyetértés van a visegrádi országok között.
Milos Zeman cseh elnök bizonyos értelemben elhatárolta magát a nyilatkozatoktól kijelentve, hogy az Északi Áramlat-2 ügye nem volt témája a csorbatói tanácskozásnak.
Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió rendkívül sikeres projekt, de szükség van a védelmére, mert Európában növekszik az idegengyűlölet, a szélsőségesség és a nemzeti egoizmus. Egyetértettünk abban, hogy az Európai Unió egy rendkívül sikeres projekt, amely azonban védelemre szorul. A visegrádi országoknak meg kell mutatniuk, hogy képesek hozzájárulni Európa egységesítéséhez„ – mondta Kiska.
A szlovák elnök kifejezte meggyőződését, hogy az olyan viták helyett, mint például az EU régi és új tagjaira osztása, egymás jobb megismerésére, megértésére van szükség, s Brüsszelnek is jobban meg kellene ismerkednie az egyes tagállamok konkrét helyzetével. ”Szükség van arra, hogy meghallgassuk egymást, jobban megismerjük egymást, empátiával viszonyuljunk egymáshoz„ – szögezte le Andrej Kiska.
A jövő évi európai parlamenti választások kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy népszerűsíteni kell, mit is hozott az egyes visegrádi országok lakosságánák az EU-tagság.
Az államfői találkozón – fejtette ki a szlovák vezető – az időszerű európai helyzet megvitatása mellett fontos téma volt a gazdaság korszerűsítése, a robotozáció, az automatizáció, és a vállalkozói környezet fejlesztése, valamint a szegénység elleni küzdelem.
A vállalkozó környezettel foglalkozva Kiska bírálta Nyugat-Európát, amely az alacsonyabb költségek érdekében előszeretettel helyezi keletre termelési kapacitásait, de már nem a kutatásokat. ”Ezen a helyzeten változtatni kell„ – húzta alá az idei visegrádi elnöki találkozó szlovák házigazdája.