Afrikában Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa a jól átideologizálható bölcsészet-, valamint társadalomtudományokban hirdet ösztöndíjprogramokat, Zambiától kezdve a mára fehérellenes háborús állapotok uralta Dél-Afrika Fokvárosi Egyeteméig – írja legfrissebb cikkében a Tűzfalcsoport Blogstar oldal.
A cikk emlékeztet rá, hogy Sorosék csak tüzelik az indulatokat, és az itteni kampuszokat csatatérré változtatják, mint teszik azt más földrészeken is; ez történik végső soron Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Afrikában fehérellenes éllel, míg Amerikában, Nyugat-Európában vagy éppen a közel-keleti egyetemek Soros-istállóiban Izrael-ellenes diák-összeverbuválás, hangulatkeltés folyik – legyen szó akár a kairói Al-Azhar Egyetemről, akár Cambridge ma már nyíltan aggódó zsidó diákjairól.
Ami a feketeellenes rasszizmus elleni ideológiát illeti – folytatódik az összefoglaló és leleplező írás – az valójában a régi ’68-as szellemben ölt testet. Az így felhergelt egyetemi diákok indulata ellenére ugyanakkor például a neves Oxfordi Egyetem egyik intézménye 2016-ban közölte, hogy nem távolítja el Cecil Rhodes szobrát az épületéből, noha a 19. századi brit üzletember és politikus a De Beers gyémánttársaság alapítója és a dél-afrikai fokföldi brit gyarmat miniszterelnöke volt (aki amúgy végakaratával létrehozta az egyetem külföldi diákoknak is szánt Rhodes-ösztöndíját). Az intézmény aktivizálódott diákjai már azt követően kezdeményezték Rhodes szobrának ledöntését, hogy a Fokvárosi Egyetemről eltávolították a politikus szobrát. Nem csoda tehát, hogy 28 évvel Nelson Mandela kiszabadulása után a helyzet talán még rosszabb is Dél-Afrikában, s hogy ma ugyanúgy rasszista megközelítések irányítanak politikusokat, hiszen az országos szellemi elit képzése is ilyen ideológiák mentén valósul meg. Ez a kifordult eszme vezetett el odáig, hogy egy baloldali feketéket tömörítő USA-beli egyesület, a Mobilized African Diaspora (MAD) 2017 tavaszán a Ku-Klux-Klan egyenruhájára utaló lepedővel takarta le Jefferson elnök Columbia Egyetemen található szobrát.
Ezzel a cikk szerint beigazolódott, hogy tényleg jogosan tette föl kérdését Donald Trump: hol lesz vajon a végső határ?
Hogy Soros mennyire hajlamos túllőni a célon, jól illusztrálja egy dél-afrikai eset is.
A milliárdos üzletember pénzelte helyi szervezet, az elszánt lobbizó, tréningszervező Sex Workers Education and Advocacy Taskforce (Szexuális Munkavállalókat Oktató és Képviselő Munkacsoport, SWEAT – „sweat” angolul izzadás, verejték) tevékenysége miatt a korábbi egészségügyi miniszter, Nozizwe Madlala-Routledge is kifakadt, miután szerinte Soros és szervezete valójában a női méltóságot tiporja sárba. A prostitúció dekriminalizálása szerinte csak egy ideális lehetőséget teremtene férfi bűnözői csoportok számára a nőkkel való üzérkedéshez. Az, hogy például az ugyancsak részben fiatal politikai aktivistákat gyámolító Amnesty International szintén támogatja a szexmunka legalizálását, jól jelzi a nemek társadalmi egyenlőségét hirdető genderelméletük zavarosságát. (Persze az ilyen radikális feminista mozgalmak, illetve képzéseik és tréningjeik valójában politikai célt szolgálnak Soros hálózatában, mint ahogy a PASSIA körül kiépített iszlám feminista vonulat is; ilyen mozgalmak révén ugyanis egyszerre lehet támadni Trump elnököt vélt iszlámellenessége és „nőgyűlölete miatt”, mint ahogy nőtüntetésekkel akarták kellemetlen helyzetbe hozni Brett Kavanaugh-t is Trump főbírójelöltjeként.)
A Soros-féle Movement.org még 2008-ban kezdte el koordinálni a radikális ifjúsági mozgalmakat, az alapítócsoportok között pedig ott volt az egyiptomi Április 6. Ifjúsága Mozgalom (April 6 Youth Movement), amely az „arab tavasz” keretében lezajlott egyiptomi forradalom kezdőnapját, 2011. január 25-ét kiválasztotta. Az Egyiptomban Soros-hátterűnek tekintett mozgalom is jelentékeny szerepet játszott abban, hogy végül politikai káosz és erőszak következett be, és önégetések, gyilkosságok sorozata (például a hírhedt szuezi mészárlás) indulhatott meg az országban.
Jól látható tehát Egyiptom, Dél-Afrika, de az Egyesült Államok példáján is, hogy a Soros-hálózat janicsárképzései, az ő szocializációs műhelyeikben (az egyetemek vagy középiskolák mellett a közösségi médiában is) kinevelt aktivistahálózat sokszor stabil politikai rendeket felforgatva, jobb esetben kezelhető káoszhelyzeteket idéz elő, rosszabb változatban akár fizikailag is megvalósuló háborúskodást, megosztottságot és permanens fajgyűlöletet hoz a világba.
A cikk a továbbiakban kitér arra is, hogy milyen szerepe van a történetben Barack Obama korábbi amerikai elnöknek, de az is kiderül, hogy a volt brit kormányfő, Tony Blair hogyan segítette Sorosékat.
A teljes anyag elolvasható a tuzfalcsoport.blogstar.hu oldalra kattintva.