Az Európai Bizottság nem fogja támogatni a Török Áramlat 2 gázvezetéket, ha az nem felel meg az energiabiztonsági feltételeknek – közölte Maros Sefcovic, a brüsszeli testület alelnöke, egyben az EU energiapolitikai biztosa az EUobserver nevű hírportállal. A tervek szerint a Bulgáriában épülő, 484 kilométer hosszú vezetéket meghosszabbítanák Közép-Európa felé, s ezen is jönne orosz gáz Törökországon keresztül.
Oroszország a déli vezetékeken kívül északon is fekteti a csöveket: az Északi Áramlat 2 egyenesen Németországba szállítja majd a földgázt, Lengyelország megkerülésével. Ugyanakkor mindkét vezeték elkerüli Ukrajnát.
A projektek bírálóik szerint rontják a térség biztonságát, és Moszkva számára lehetővé teszik, hogy leállítsa az ide irányuló szállításokat, miközben Nyugat-Európát továbbra is ellátja. Egy amerikai diplomata szerint az Északi és a Török Áramlat elmélyíti az EU Oroszországtól való energiafüggését, így nem tekinthetők kereskedelmi programnak, hanem inkább politikai eszközök.
Sefcovic fenyegetése nyomán könnyen megismétlődhet a négy évvel ezelőtti eset, amikor Bulgária, washingtoni és brüsszeli nyomásra, kilépett a még ambiciózusabb Déli Áramlat projektből, amelynek keretében közvetlenül kapta volna a nyersanyagot Oroszországtól. A bolgár parlament november 30-án hagyta jóvá a Török Áramlathoz való csatlakozást, ám a szófiai kormánynak még Sefcovic elé kell terjesztenie a részletes terveket. –
Ha a Bulgáriába leágazó vezeték olyan elosztóközponton áramoltatja az orosz gázt Európába, amelyen más forrásokból származó gáz is átmegy, akkor üdvözöljük a fejlesztést. Ám ha csak szimplán továbbítja a gázt az unióba a Török Áramlat 2-ből, akkor nem lehet része egy esetleges balkáni gázcsomópontnak, s a bizottság sem fogja támogatni, függetlenül attól, hogy a vezeték Görögországon át Olaszországig fut vagy Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Szlovákián keresztül jut el az orosz gáz Ausztriába – szögezte le az energetikai biztos. Tranzitszállítás esetén ugyanis szerinte a Török Áramlat 2 versenytársa lenne a térségbe más forrásokból érkező gázszállításoknak.
Az EU által is támogatott balkáni gázelosztó központ Várnában létesülne, s rajta keresztül a Török Áramlat 2-n érkező gáz mellett azerbajdzsáni és izraeli gázzal is kereskednének a déli gázfolyosó és az EastMed-vezetékek jóvoltából. Sőt, hogy még diverzifikáltabb és így biztonságosabb legyen az ellátás, katari és amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) is érkezhetne Európába rajta keresztül – állítja Sefcovic. A Török Áramlaton keresztül egyébként 2021-től érkezhetne orosz gáz Magyarországra.