– Létezik ilyen, hogy megépítek egy várost emberek nélkül, majd várom, hogy beköltözzenek ide és „asztanásodjanak”?
– Engem is nagyon érdekelt, hogy egy ilyen fiatal város hogyan tudja ötvözni az elmúlt évek-évtizedek legjobb gyakorlatait – hiszen azt várjuk, hogy egy 20 éve felépített településnél a legmodernebb megoldásokat fogják alkalmazni. Ez némileg sikerült is Asztana esetében, de érdekes, hogy mégis ugyanúgy vannak problémák például a közlekedéssel, hiszen dugókat itt is rendszeresen tapasztalhatunk. Egy japán építészt, Kurokawa Kisót kérték fel a város megtervezésére, és néhány éve megkérdezték, mi az oka annak, hogy viszonylag szűk utakat tervezett Asztanában. Ő pedig elmondta: nem gondolták volna, hogy ilyen gyors ütemben fog növekedni a város lakossága – hiszen ne feledjük, ma már háromszor annyian élnek itt, mint amikor a várost átadták. Ez a történet egy érdekes gondolatot villant fel arra nézve, hogy mennyire is lehet jól megtervezni egy várost papíron. További érdekesség egy mesterséges település kapcsán, hogy a közösségi terek is „csináltak”. Asztanában számos olyan megoldás van (például mesterséges homokos strand egy pláza tetején vagy közlekedési park gyerekeknek a bevásárlóközpontban), amely azt szolgálja, hogy az itt élők minél jobban és szórakoztatóbban tudják eltölteni az idejüket – ez pedig itt különösen fontos, hiszen a mi klímánkhoz képest jóval hosszabb az az időszak az évben, amikor annyira hideg van, hogy kevesebb lehetőségük van kikapcsolódni. Asztana húszéves fővárosi léte után azt tudom mondani, hogy a mesterséges város koncepciója kiállta az idő próbáját, igen, létezik ilyen. Persze nekem, aki egy nagy történelmű európai városban, Budapesten nőttem fel, nehéz elképzelnem, hogy megszokható az a város, amely nem organikus fejlődés eredményeképp és nem a benne élők igényei mentén alakult ki. Ez egy másik, de úgy tűnik, hogy itt működő modell.
– Budapestnek vannak tervei Asztanával?
– Igen, vannak. 2012-ben Tarlós István főpolgármester is járt itt, azóta egyre aktívabb a kapcsolat a két város között, amit kölcsönös látogatások is kísértek. Vannak városüzemeltetéssel kapcsolatos célkitűzések, de együttműködés, tapasztalatcsere, sőt adott esetben közös munka is a célok között szerepel. Ezekben a kapcsolatokban is érződik, hogy a kazahok számára mi, magyarok Európán belül különösen kedves népnek számítunk.
– Ennek mi az oka?
– Egy jó példa erre, ahogy Baranyi András nagykövet mesélte nekem, hogy az asztanai polgármester egy megbeszélésen azt mondta: ők úgy tartják, hogy a magyarok a legnyugatibb kazahok, és a kazahok a legkeletibb magyarok. Ez a bizalom és szimpátia olyan érték, amire érdemes és lehet jó partneri kapcsolatot építeni. Ez a kapcsolat a turizmusban is megmutatkozhat adott esetben. Asztana turisztikai szempontból Magyarországon nem kiemelt desztináció, bár elindult a Wizz Air üzemeltetésében egy közvetlen járat Budapest és a kazah főváros között. Én is ezzel utaztam, és azt láttam, hogy szinte csak mi voltunk magyarok a gépen, azaz a kazahok jönnek inkább hozzánk, őket érdekli Budapest. Jellemző, hogy a budapesti utat összekötik egy bécsi vagy prágai látogatással is, ahová nincs közvetlen járat Asztanából. Mi vagyunk tehát a kapu Európa felé, nálunk szállnak meg először, ez pedig versenyelőny a régió más városaihoz képest, erre tudatosan építenünk is kell. Az üzleti turizmus szintén egy jó együttműködési lehetőség, hiszen nekünk a szintlépéshez elengedhetetlen ennek a területnek a fejlesztése, Asztanának pedig komoly tapasztalatai vannak e téren, amiket érdemes hasznosítani.
– Az üzletember viszont nem ül fel a fapados gépre, neki kényelem kell. Van esetleg tervben az Air Astana érkezése Budapestre?
– Mindkét városvezetés elkötelezett a Budapest és Asztana számára egyaránt gyümölcsöző együttműködés kialakítása mellett. Az asztanai főpolgármesterrel a találkozó során a kulturális és turisztikai kapcsolatok fellendítése is szóba került, és nyitottnak mutatkozott ezeknek a szorosabbá tételére is. Reméljük, hogy ennek hamar lesz kézzelfogható eredménye is.