Alaszka legnagyobb városának épületei megremegtek, megrongálódtak, utak gyűrődtek fel, lámpaoszlopok és fák inogtak a 7-es erősségű földmozgás hatására. Aki kicsit is érdeklődik a geológia iránt, tudhatja, hogy nem történt semmi rendkívüli. Ez a térség a Föld szeizmikusan egyik legaktívabb területe, csak az elmúlt száz évben tizennégy, 6-os fokozatnál erősebb földrengés rázta meg a környéket.
A térségben a Pacifikus-kőzetlemez az Észak-amerikai-lemez alá tolódik és nyomul tovább a földköpenyben. (A Pacifikus-kőzetlemez mozgása évente nagyjából hat centiméter, ami nem kevés.) Az ütközési zónában ez a két merev kőzetlemez feszül egymásnak. Állandóan nyomják a másikat, nő a feszültség, aztán egyszer csak ez valahol feloldódik egy jelentősebb elmozdulás formájában, miközben hatalmas energia szabadul fel. Ez magyarázza azt, hogy időről időre földrengés pattan ki az ütközési zónában, ami Anchorage-tól nagyjából 150 kilométerre van – tájékoztatott Harangi Szabolcs, az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vulkanológusprofesszora.
A földrengések jelentősebb függőleges kőzettestmozgást idézhetnek elő, ami szökőárat is okozhat. Ilyen hatású volt az USA legnagyobb földrengése, 1964 márciusában. A 9,2-es erősségű rengés – az alaszkai Prince William Sound térségéről van szó – jelentős szökőárat okozott. Most erre nem került sor, hamar lefújták a riadót, mivel a földrengés kipattanását más mechanizmus okozta. A szakemberek szerint az alábukó kőzetlemezben, mintegy 43 kilométer mélyen mozdult el a kőzet és pattant ki a földrengés Anchorage-tól 13 kilométerre északra.
A földmozgásnak nem voltak áldozatai, az anyagi kár azonban jelentős, az előzetes számítások szerint elérheti az egymilliárd dollárt. Harangi Szabolcs szerint nagy energia szabadult fel, de ez nem indított be vulkánkitörést, még akkor sem, ha most minden amerikai vulkán alatt jelentős szeizmikus jelet észleltek.