Az elmúlt négy évtizedben Kína befelé forduló agrártársadalomból a világ második legnagyobb gazdaságává fejlődött, és felemelkedő világhatalomként már a nemzetközi porondon bontogatja szárnyait. Az 1978-ban Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) egykori kínai vezető által meghirdetett „reform és nyitás” programjának ívét Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő vázolta fel a Nagy Népi Csarnokban – azaz a parlamentben – kedden elmondott beszédében.
A méltatás közben az elnök ugyanakkor sietett leszögezni, hogy a kommunisták fémjelezte egypártrendszer továbbra is megmarad Kínában – írja a Deutsche Welle. Hszi a folytonosságot is hangsúlyozta, hiszen a Teng által négy évtizede elindított reformfolyamaton az utóbbi hat évben ő is rajta hagyta kéznyomát. Ugyanakkor a két vezető teljesen eltérő stílusban végezte, végzi feladatát.
Teng egyik jelszava a szabadpiaci intézkedések bevezetésekor az volt, hogy „meggazdagodni dicsőséges dolog”, Hszi számára viszont a gazdaság állami ellenőrzése, illetve a kommunista párt és a saját vezetésének elsősége áll a „kínai álom” középpontjában. Így nem véletlen, hogy közel másfél órás beszédében Hszi az állami gazdaság támogatását szorgalmazta – persze, a magánszektor fejlesztésével együtt –, kijelentve: Kína fokozni fogja a nyitásra és a nagyszabású reformok végrehajtásának biztosítására irányuló erőfeszítéseket.
– Állhatatosan meg kell erősítenünk az állami gazdaság fejlődését, miközben rendíthetetlenül ösztönözzük, támogatjuk és irányítjuk a nem állami gazdaság fejlesztését – idézi az MTI a kínai elnököt.
Kínára az utóbbi időben egyre nagyobb nyomás nehezedik a reformok végrehajtásának felgyorsítására és a központi állami ellenőrzés mérséklésére. A külföld azt szeretné, ha csökkenne az ipar szubvencionálása, nagyobb teret kapnának a külföldi befektetők, valamint befejeződne a szellemi termékek eltulajdonítása. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint egy 62 országból álló listán az 59. helyen áll a külföldi befektetések iránti nyitottság terén – emlékeztet a DW német hírügynökség.
Peking a jövőben fokozni fogja a nagyszabású gazdasági erőfeszítéseket
Fotó: Reuters
Hszi ugyanakkor hangsúlyozta: „Történelmi átalakítást vittünk végbe, egy zárt országot tettünk nyitást szorgalmazó állammá. Mindazonáltal senki sincs abban a helyzetben, hogy előírja, mit tegyenek a kínai emberek és mit ne”. Ám az elnök, miközben a reformok továbbviteléről beszélt, új, konkrét intézkedéseket nem említett.
A Reuters hírügynökség kiemelte, hogy a kínai kormány több tanácsadója és magánvállalkozók is a reformok felgyorsítására és a magánszektor bürokratikus terheinek az enyhítésére szólítottak fel. Hszi ezzel kapcsolatban kijelentette: „Határozottan azt kell megreformálnunk, ami szükséges és megváltoztatható, viszont ott, ahol nincs szükség változásra, reformokra sincs szükség.”
Az államfő beszédében a külföldi aggodalmakra is kitért, amelyek szerint túlzottan nő Kína gazdasági befolyása a világban. Hszi kijelentette, Pekingnek nincs szándékában más ország kárára terjeszkedni.
