„Jelen pillanatban nem tervezzük fokozni térségbeli katonai jelenlétünket, ugyanakkor azon dolgozunk, hogy szükség esetén minél gyorsabban képesek legyünk erre” – közölte a NATO főtitkára, miután Mark Rutte holland miniszterelnökkel egyeztetett Hágában.
Hozzátette, a kérdés napirenden lesz a NATO júliusi brüsszeli csúcstalálkozóján.
A katonai szervezet 2016-ban döntött arról, hogy négy úgynevezett többnemzetiségű zászlóaljat telepít Lengyelországba, Litvániába, Lettországba és Észtországba, ezek a múlt év közepén érték el teljes körű működőképességüket. A NATO előretolt katonai jelenlétének megerősítését ezen országok a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget 2014-ben történt orosz bekebelezése után kérték.
Jens Stoltenberg emellett a védelmi kiadásai növelésére szólította fel Hollandiát a terrorizmus elleni harc, Oroszország hatékony elrettentése és az igazságosabb tehermegosztás érdekében. „Többet várunk” – mondta.
A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy 2024-ig bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékára emelik a katonai kiadásaikat. Hollandia jelenleg GDP-je 1,2 százalékát fordítja védelemre, évi nagyjából 9 milliárd eurót.