A Merkel-korszak végéről írt tegnap a német sajtó azt követően, hogy kedden a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) közös frakcióvezető-választásán leváltották Angela Merkel kancellár bizalmasát, a tizenhárom éven át a frakcióvezetői posztot betöltő Volker Kaudert. A sajtó két fontos megállapítást tesz ezzel kapcsolatban. Egyrészt azt, hogy a CDU/CSU-frakcióban 1973 óta először volt egynél több jelölt a frakcióvezetői tisztségre, hiszen mindig elfogadták a CDU pártvezetőjének jelöltjét.
Másrészt Volker Kauderrel szemben egy olyan politikus, nevezetesen Ralph Brinkhaus indult a pozícióért, aki az országos politikában szinte egyáltalán nem ismert. Márpedig mindez azt jelzi, a frakció többsége nem egy adott személyt akart mindenáron megválasztani, hanem üzenetet akartak küldeni Merkelnek, hogy elégedetlenek irányvonalával.
A Handelsblatt című üzleti lap úgy véli, megkezdődött a felkészülés a Merkel utáni időkre. A napilapok szerint elsősorban abból van már elegük a jobboldali képviselőknek, hogy a CDU a néppártosodás miatt túlságosan balra tolódott, s nem veszi figyelembe a jobboldali szavazók aggályait.
– Volker Kauder veresége újabb jele a kancellár alkonyának, amely a híres-hírhedt 2015-ös kölni szilveszter óta érezhető és feltartóztathatatlan – utalt a konzervatív Die Welt a majdnem három évvel ezelőtti eseményekre, amikor bevándorlók tömegei erőszakoltak meg és zaklattak szexuálisan nőket a nyílt utcán.
Angela Merkel elismerte vereségét, amelyet még fájóbbá tett az a tény, hogy – a Politico hírportál értesülései szerint – a titkos szavazás előtt kifejezetten megkérte képviselőtársait, a kormány stabilitása érdekében szavazzanak Kauderre. A kancellárral szembeni bizalmatlanságot a bevándorlás félrekezelése mellett a mindössze fél évvel ezelőtt felállt új kormányon belüli feszültségek is növelték.
Legutóbb a migrációellenes chemnitzi tüntetések és Hans-Georg Maassen, az alkotmányvédelmi hivatal vezetőjének leváltása miatt került szembe egymással a koalíció három pártja, a CDU, a CSU és a szociáldemokraták. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Süddeutsche Zeitung is arra figyelmeztetett, hogy a kancellár elvesztette az irányítást saját pártja felett.
Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy a koalíció pártjai az októberben sorra kerülő bajorországi és hesseni tartományi választásokon is nagy népszerűségvesztést lesznek kénytelenek elkönyvelni. Merkel tegnap szóvivője útján jelezte, nem kér bizalmi szavazást a parlamenttől, ám egyáltalán nem kizárt, hogy a CDU decemberi kongresszusán napirenden lesz Merkel leváltása.
Zsidók az AfD-ben
Ezzel a névvel alakul meg október 7-én egy új csoportosulás az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű bevándorlásellenes ellenzéki párton belül, amely azt hivatott jelezni, hogy a vádakkal szemben nem antiszemita politikusok alkotják a pártot. Korábban nagy nyilvánosságot kapott például Alexander Gauland, az AfD társelnökének kijelentése, miszerint „Hitler és a nemzetiszocialisták pusztán madárpiszok Németország ezeréves sikertörténetében”. Björn Höcke, a párt egyik politikusa pedig a szégyen emlékművének nevezte a berlini holokauszt-emlékművet. Az új zsidó csoportosulásnak egyelőre húsz tagja van, ám az AfD keresztény csoportját vezető Joachim Kuhs biztos benne, hogy a számuk bővülni fog.