A politikus közleményében tudatta, kész felbontani a koalíciót az ügy miatt, illetve, hogy megakadályozza a dokumentum ratifikációját a törvényhozásban.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.
A macedón és a görög külügyminiszter júniusban 17-én írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot ezentúl a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd. A megállapodás lehetővé teszi, hogy megkezdődjenek Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásai, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot tagjai közé. Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásainak beindítását azonban egyes uniós tagállamok továbbra is ellenzik, érvelésük szerint többek között a korrupcióellenes harc, a biztonsági szolgálatokra vonatkozó szabályok, továbbá az igazságügyi és a közigazgatási reform terén van még szükség előrehaladásra. Amennyiben Macedónia megfelelő előrelépést ér el ezeken a területeken, a csatlakozási tárgyalások jövő júniusban kezdődhetnek.
Az ügy vegyes fogadtatását mutatja, hogy korábban Gjorge Ivanov macedón elnök is bejelentette: nem hajlandó aláírni az ország nevének megváltoztatásáról szóló törvényt, amelyet a szkopjei parlament fogadott el. Véleménye szerint alkotmányellenes a névváltoztatásról szóló jogszabály, valamint az az eljárás is, amelynek keretében az erről szóló egyezményt a parlament ratifikálta.
Zoran Zaev macedón miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, ha kudarcot vall az ország nevének megváltoztatásáról szóló, őszre tervezett népszavazás, akkor lemond tisztségéről. Hozzátette azonban: biztos abban, hogy a lakosság nagy arányban támogatja majd a névváltoztatást.