Az, hogy Németország be akarja zárni széntüzelésű erőműveit, még nem jelenti a fosszilis energiaforrások felhasználásának végét, ugyanis az elektromos áramot a jövőben földgázzal kell termelni – idézte a Politico hírportál Angela Merkel davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédének lényegét.
A német kancellár szerint hazája nagyon súlyos problémával néz szembe, mivel az egyetlen energiaforrás, amellyel alapterhelési energiát lehet előállítani, a szén, miután 2022-ben leállítják az utolsó atomerőművet is.
Kormánybizottság vizsgálja, miként lehetne kiküszöbölni a szenet mint energiaforrást, amely a németországi áramfelhasználás 40 százalékát biztosítja. A szénüzemű erőművek korai bezárása azt jelentené, hogy Németország tartani tudná a tervét, amely szerint 2030-ra 55 százalékkal mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást. Viszont ha nincs szén, jó a gáz is.
– Természetesen nem lehetünk meg alapterhelési energia nélkül, s ezért játszik majd a földgáz fokozottan fontos szerepet a következő évtizedekben, ha elhagyjuk a szenet és megszabadulunk a nukleáris forrásoktól. Őszintén meg kell mondanunk az embereknek, hogy több földgázra van szükségünk – mutatott rá Merkel. A szénbizottság február 1-jén teszi közzé a jelentését.
A tervezet a Politico szerint nem tartalmazza a kivezetés határidejét, s azt sem részletezi, mekkora széntermelésű energiakapacitást kell 2019 és 2022 között, majd 2030-ig kivonni.
Javasolja viszont, hogy a szénerőmű-üzemeltetők 2030-ig kapjanak kompenzációt a bezárás miatt, továbbá az energiaigényes iparágak és a fogyasztók kapjanak pénzügyi támogatást az áramárak szénfelhasználás megszűnése miatti emelkedésének ellentételezésére. A szénszektor ráadásul ezreket foglalkoztat, ami a szénvitát a berlini kormány sürgősen megtárgyalandó témái közé emelte.
A kormányzati pályafutását 1994-ben környezetvédelmi miniszterként kezdő Angela Merkel elég kacskaringós utakon jutott el minapi davosi kijelentéséhez. A www.cleanenergywire.org szerint miután 2005-ben kancellár lett, energiái jó részét különféle környezetvédelmi paktumok tető alá hozására fordította – sikerei miatt el is nevezték „klímakancellárnak”.
Eleinte törekvései közé tartozott az atomerőművek leszerelésének támogatása is – az atomenergia 2021-ig történő kivezetéséről még elődje, a zöldekkel koalícióban kormányzó szociáldemokrata Gerhard Schröder döntött a 2000-es évek elején. Merkel egészen 2010-ig fenntartotta a véleményét, amikor is az üzletbarát liberálisokkal alakított kormányt.
Ekkor hirtelen elhibázottnak nevezte Schröder döntését, s rámutatott, hogy az energiaellátás szempontjából erősen problémás volna az atomenergia-felhasználás megszüntetése a szénerőművek számának csökkentésével párhuzamosan. 2011-ben történt a fukusimai nukleáris erőmű katasztrófája, s Merkel a német politika legfigyelemreméltóbb hátraarcát produkálta: kijelentette, hogy 2022-ig be kell zárni az összes német atomerőművet.
Még ugyanebben az évben elfogadtatta a parlamenttel, hogy 2050-ig a teljes energiafelhasználás 60 százalékát megújuló forrásokból kell fedezni.
A kancellár beszéde után kérdőjeles, hogy teljesül-e ez a cél.
Épül viszont az Északi Áramlat 2 gázvezeték a Balti-tenger alatt Oroszország és Németország között, amely megkétszerezi a már üzemelő Északi Áramlat 1 szállítási kapacitását. Berlinben egyelőre keveseket érdekel, hogy ez esetleg növeli a függést Moszkvától, inkább arra összpontosítanak, hogy a német ipar ne álljon le.