A sárgamellényes tiltakozók egy része továbbra is úgy érzi, hogy a kormány nem veszi figyelembe követeléseiket és korlátozza a meghirdetett vita témáit, ezért a két hónapja kezdődött mozgalom immár a tizedik egymást követő szombaton hirdetett tüntetéseket.
Párizsban a menet délben indult az Invalidusok terétől délkeleti irányba. A 14 kilométeres útszakaszon meghirdetett oda-visszamenetelést a Szajna bal partján a minisztériumok és a politikai hatalmat szimbolizáló épületek közelébe szervezték, ahol a korábbi hetekben nem voltak tiltakozások. A hideg téli időben, nagy létszámú rendőri biztosítás mellett vonuló néhány ezer tüntető Macron elnök lemondását követelte, és többször elénekelte a francia himnuszt, a La Marseillaise-t.
A bejelentett megmozdulás délutánig a korábbiaknál szervezettebben és nyugodtabban zajlott. Rendbontás csak a késő délutáni órákban volt a hadtörténeti múzeum környékén. A rendvédelmi szervek könnygázzal és vízágyúkkal oszlatták a kövekkel és palackokkal dobálózó aktivistákat. A fővárosban legfrissebb értesülések szerint 42 randalírozót állítottak elő.
A menet élén vonuló sárgamellényesek egy nemzetiszínű lepelre azt írták fel: „Rendőrök, ne lőjetek, a gyerekeink jövője miatt vagyunk itt”. Egy másik táblán, a köztársasági elnök irodájában kifüggesztett festményen – Shepard Fairey-nek a köztársaság szimbólumáról, a Marianne-ról készült alkotásának reprodukcióján – szereplő francia nemzeti jelszót (Szabadság, Egyenlőség, Testvériség) a tüntetők úgy módosították, hogy Szabadság, Egyenlőség, Gumilövedék.
A gumilövedék használatáról egész héten heves vita folyt a televíziókban, miután a francia rendőrök rendszeresen bevetik, súlyos sérüléseket okozva a tiltakozóknak. Christophe Castaner belügyminiszter szerint a gumilövedéknek köszönhetően kerülhető el a fizikai kontaktus az erőszakos tüntetőkkel, s használata nélkül még több sérült lett volna a megmozdulásokon.
A szervezők azt kérték a tiltakozóktól, hogy egy szál virággal és egy gyertyával érkezzenek, így emlékezve a november 17. óta tartó megmozdulások halottjaira és sérültjeire. Az elmúlt két hónapban a sárgamellényes tiltakozók által felállított úttorlaszoknál történt balesetekben tízen vesztették életüket és több mint kétezren megsérültek.
Rendőrségi tájékoztatás szerint országszerte ismételten mintegy 80 ezer, Párizsban ötezer rendőrt vezényeltek ki a rend biztosítására.
Megfigyelők szerint a résztvevők estére kirajzolódó száma azt mutatja meg, hogy a tiltakozók mennyire tartják hatékonynak a követeléseikről kedden kezdődött úgynevezett nagy nemzeti vitát.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint szombaton 84 ezren tüntettek országszerte. Tiltakozó menetek voltak számos nagyvárosban, így a többi között Bordeaux, Marseille és Nancy városokban is, Rennesből és Lyonból pedig zavargásokról is érkeztek jelentések. A hatóságok szerint rekordmagas volt a részvétel a Toulouse városában szervezett tüntetésen, ahol tízezer aktivista vonult az utcákon.
A hatóságok korábban közölték, arra számítanak, hogy a múlt szombatihoz hasonló mozgósítás várható estig, tüntetések lesznek a vidéki városokban is (Toulouse, Marseille, Lyon, Saint-Etienne, Roanne, Valence, Clermont-Ferrand, Montélimar, Dijon, Nevers, Montceau-les-Mines, Toulon, Avignon). Január 12-én mintegy 84 ezren tiltakoztak országszerte, az azt megelőző hétvégén pedig 50 ezren vonultak utcára, elmaradva a novemberi és a december eleji alkalmaktól, amikor százezrek tüntettek.
Emmanuel Macron a nemzeti vita keddi megnyitója után pénteken egy újabb régióban vitázott több száz polgármesterrel. A délnyugat franciaországi Souillac-ban a köztársasági elnök ezúttal is több mint hat órán át válaszolt az ország kormányzását és a reformokat, valamint az elnöki viselkedést érintő kérdésekre, amit a francia sajtó sikeresnek értékelt és Macronnak a két évvel ezelőtti elnökválasztási kampányban nyújtott felkészült teljesítményéhez hasonlított.
Az államfő és a polgármesterek közötti eszmecseréken kívül az állampolgárok az életszínvonalról, az adópolitikától, a demokrácia minőségéről és a környezetvédelmi kérdésekről vitázhatnak több száz helyszínen. Emmanuel Macron azt reméli, hogy a nemzeti vitával a társadalmi elégedetlenség erőszakmentesen kifejezésre juthat, és így a felvetésekre a kormányzat is választ adhat, a sárgamellényesek egy része viszont attól tart, hogy a vita célja: elfojtani a követeléseiket. Az államfő pénteken egyértelműen kizárta a vagyonadó újbóli bevezetését, ami a sárgamellényesek egyik fő követelése.
Az Odoxa közvélemény-kutatóintézet csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérése szerint a franciák 64 százaléka szkeptikus a vita kimenetelét illetően, és csak egyharmaduk válaszolta azt, hogy részt kíván benne venni.