A mostani elégedetlenség oka a fiatalok munkanélkülisége, nagyjából harmaduk munka és így jövedelem nélkül van. „Most szabadok vagyunk, de a szabadságot nem lehet megenni” – mondta a The Guardian napilapnak Szaber Harbi, aki egyike ezeknek a kilátástalan életet élő ifjaknak. Szerinte párhuzam vonható a 2011-es és a mai Tunézia között. „Ugyanazok vannak az utcákon, ugyanazon okokból” – mondta a fiatalember. Tunézia elsősorban gazdasági okokból kelt fel öt évvel ezelőtt, az elnyomás pedig, bár párját ritkítóan kemény volt, az arab országban megtanultak együtt élni Zín el-Ábidín ben Ali elnök szigorú rendszerével. Akkoriban a munkanélküliség 13 százalékos volt, ez mára felkúszott 15-re.
Tunézia a sikeres átmenet mintaországa a külvilág számára, ahol megteremtették a demokráciát, a törekvéseket pedig Nobel-békedíjjal ismerték el. Csakhogy helybéliek szerint a kívülről olyan szép átalakulás voltaképp álca, pontosan ugyanaz a rendszer működik most, mint Ben Ali idejében. Ugyanazok a vállalkozók irányítják a gazdaságot, a törvénymódosítások akadoznak, így továbbra is úgy működik Tunézia, hogy a nagy családoknak hajt hasznot. A Világbank kimutatása szerint Tunézia az elmúlt évtizedben egyre egyenlőtlenebb országgá vált, ahol a gazdag tengerparti városok fejlődnek, a szegény déli területek pedig sorvadnak. Tunisz, Szfax vagy Szúsza a hazai össztermék 85 százalékát adja, a szegényebb dél pedig ennek megfelelően jóval kevesebb lehetőséggel gazdálkodhat.
A mostani tüntetéssorozat is az elmaradott déli, Algériával határos Gaszrin kormányzóságból terjedt ki. Tunéziában november óta rendkívüli állapot van érvényben, ezt múlt hét pénteken bővítették éjszakai kijárási tilalommal. A határozatoknak a hadsereg szerez érvényt, Tuniszban újra megjelentek a páncélozott katonai járművek. A kezdeti politikai sikerek sem teljesen szeplőtelenek mára, hiszen az ellenzék rámutat, az elnök Bedzsi Kaid esz-Szebszi nemrég adott új jogosítványokat fiának, Háfesznek, s attól tartanak, hogy épp most építik ki az új Ben Ali-rendszert, s teszik az országot örökletes köztársasággá.
A gazdaságnak nagyon rosszat tettek az egymást követő terrortámadások, amelyek miatt csökkent a turisták száma, ráadásul a tunéziai termékeket is olcsóbban tudják csak eladni Európának, mint korábban. Márpedig a tunéziai export háromnegyede Európába megy, s hiába ígértek több támogatást Amerikából, az a pénz elsősorban a biztonsági helyzet megerősítésére kell, a gazdaságot nem tudják felpörgetni belőle.