Az ülés megnyitását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztettek, majd Sebastian Kurz, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria kancellárja adott tájékoztatást a korábbi döntések végrehajtásáról.
Ezután a vezetők külügyekkel, többek között az azovi-tengeri konfliktussal foglalkoztak, s úgy döntöttek, hogy az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbítja az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában.
Ismét együtt a két barát, Merkel és Macron
Fotó: MTI
A munkavacsorán az Egyesült Királyság távozása után benn maradó tagállamok vezetői Theresa May brit miniszterelnökkel tárgyaltak a brexitről, majd a huszonhetek külön is egyeztettek a kérdésről, illetve a rendezetlen kiválásra való felkészülésről.
Ma az egységes piac, a klímaváltozás, a rasszizmus és idegengyűlölet elleni harc, illetve a migráció, s azon belül is a dublini menekültügyi szabályok reformja lesz a fő téma.
Végezetül szokás szerint eurócsúcsot tartanak, a fő téma a gazdasági és monetáris unió további elmélyítése lesz. A szakminiszterek szintjén már megszavazott reformintézkedésekről konkrét döntések és iránymutatások várhatók – tudósított az MTI.
Angela Merkel a brexitről szólva kifejtette: lehet arról beszélni, hogy az Európai Unió további biztosítékot adjon Londonnak az átmeneti időszakra vonatkozóan, de az unióban maradó 27-ek meg fogják védeni érdekeiket és alapelveiket.
Sebastian Kurz, az Európai Tanács soros elnöki tisztét betöltő Ausztria kancellárja nyilatkozatában aláhúzta, újratárgyalás nem, de egy, a jövőbeli kapcsolatokat tisztázó politikai nyilatkozat megfogalmazása elképzelhető.
Mark Rutte holland miniszterelnök az országa uniós tagságának megszűnését szorgalmazók törekvéseire irányuló újságírói kérdésre válaszolva aláhúzta, ha Hollandiában még mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy az úgynevezett nexit jó ötlet lenne, vizsgálják csak meg azokat a „hatalmas károkat”, amelyet a brexit okoz az Egyesült Királyságnak.
A migrációs helyzetet elemezve Antonio Tajani beszédében elmondta: az Európai Parlament készen áll arra, hogy új javaslatot vegyen fontolóra, amely általános szabályként határozná meg a migránsok tagországok közötti szétosztásán alapuló kötelező szolidaritási kvótamechanizmust.
Hozzátette: a javaslat emellett lehetőséget biztosítana a tagállamoknak arra, hogy alternatív szolidaritási formákat válasszanak objektív okokat figyelembe véve. Tajani aláhúzta továbbá, hogy meg kell védeni az uniós külső határokat.
Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelbe érkezése után elsőként az Európai Néppárt (EPP) csúcstalálkozóján vett részt, ám előtte kétoldalú megbeszélést folytatott Sebastian Kurzcal, majd Janez Jansa korábbi szlovén miniszterelnökkel, a Szlovén Demokrata Párt vezetőjével tárgyalt. Délután – még a Európai Tanács kétnapos ülését megelőzően – sor került a visegrádi országok miniszterelnökeinek külön egyeztetésére is.
