A bőrszín szerinti semlegesség politikáját hirdette meg a felsőoktatásban Donald Trump kormánya, hátat fordítva ezzel az Obama-korszak pozitív diszkriminációt, a „bőrszín (faj) szerinti diverzitást” támogató gyakorlatának. Ennek érdekében a washingtoni oktatási minisztérium új irányelveket dolgozott ki a főiskolák és egyetemek felvételi gyakorlatára.
A Trump-kormány szerint az Obama-adminisztráció 2011 és 2016 kibocsátott útmutatásai tevőlegesen bátorították a bőrszín szerinti elfogultságot, túlmenve azon a határon, amelyet egy legfelső bírósági döntés is megengedett a pozitív diszkriminációban – írta a The Wall Street Journal, emlékeztetve: a bőrszín kérdése a főiskolák felvételi gyakorlatában heves vitákat váltott ki az elmúlt évtizedekben, számos pert is előidézve.
Az új irányelvek ugyan jogilag nem kötelezőek az amerikai felsőoktatási intézmények számára, de tükrözik a washingtoni kormány jogi álláspontját, és azok az egyetemek, amelyek nem tartják magukat ezekhez, kockáztatják, hogy megvonják tőlük a központi támogatást. – Teljességgel politikai támadásról van szó – mondta Anurima Bhargava, az Obama-kormány egykori pozitív diszkriminációs illetékese.
Az egyik, nagy nyilvánosságot kapott diszkriminációs per éppen a világ egyik legismertebb és legjobbnak tartott egyeteme, a Harvard ellen folyik Amerikában. A keresetben egy Diákok a tisztességes felvételekért elnevezésű felperes csoport azt állítja, hogy a borostyánligás új-angliai egyetem burkoltan alkalmazott diszkriminációs politikájával hátrányosan kezeli az ázsiai-amerikai jelentkezőket.
„Az ázsiai-amerikaiakat számos elitegyetem ugyanúgy nem tartja a klubba bebocsáthatónak, ahogy korábban a zsidókat sem”, írta a minap a The New York Post. Ezt ugyan a Harvard esetében a statisztikák éppenséggel nem támasztják alá, sőt a most véget ért tanévben kezdett az első olyan évfolyam, amelyben a nem fehér bőrű alapképzéses diákok vannak többségben, az ázsiai-amerikaiak aránya pedig több mint 22 százalék. Ehhez képest az amerikai társadalom egészében mintegy 22 millióan vannak, azaz annak kevesebb mint hét százalékát alkotják csak.
Eközben a Harvardra csak nevében hasonlító, washingtoni Howard Egyetemen az alapképzéses diákoknak a 90, az oktatóknak pedig a 70 százaléka fekete bőrű (afroamerikai). Sőt a nemek megfelelő arányát is vizslató „progresszívak” több mint elégedettek lehetnek: a Howard diákjainak több mint kétharmada nő. Az amerikai felsőoktatási intézmények sokszínűségi ranglistájának alján a rabbiképzők találhatóak.