Egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok kellő többségét a vasárnapi elnökválasztáson Kolumbiában. A második forduló mindenképp változást hoz az országban, hiszen az állva maradt két politikus szakítani akar az eddigi irányvonallal. Az új elnök feladata a gerillákkal való megegyezés végigvitele és a béke megteremtése a még mindig veszélyesnek tartott vidéki régiókban.
A jobboldali Iván Duque (képünkön), illetve a baloldali Gustavo Petro jutott túl az elnökválasztás első fordulóján Kolumbiában vasárnap. A 41 éves volt szenátor, Duque a szavazatok 39 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, Petro 25 százalékot kapott, megelőzve a többi négy jelöltet. A második forduló június 17-én a legfontosabb választás lesz, amióta Kolumbia kormánya megkötötte a békét a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű gerillacsoporttal.
Függetlenül attól, hogy melyik jelölt nyer, az elemzők változást várnak a jelenlegi elnök, Juan Manuel Santos irányvonalához képest. Santos 2016-ban Nobel-békedíjban részesült a gerillákkal való békekötésért, ám a helyzet még korántsem rendezett. A kormány és a gerillák között több mint ötven évig húzódó fegyveres konfliktusban több mint 220 ezer ember vesztette életét.
A jelenlegi elnök hosszú tárgyalásokat és egy elvesztett népszavazást követően tudott csak megegyezni a FARC-cal, ám sokan ma is dühösek ezért. A megállapodás ugyanis automatikusan helyet biztosít a törvényhozásban a gerilláknak, és sokak szerint túl enyhén bánt velük a felelősségre vonás terén is. Még nagyobb aggodalomra adhat okot a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) nevű gerillacsoport: a béketárgyalások már elindultak a kormány és a gerillák között, ám egy új vezetés szigorúbb hangvétele könnyen felfüggesztheti a tárgyalásokat.
A most továbbjutó elnökjelöltek számos kérdésben nem értenek egyet a FARC-cal kötött békemegállapodás feltételeit illetően sem. A legesélyesebbnek tartott Duque korábban úgy nyilatkozott: „Tarthatatlan, hogy a volt gerillák úgy foglalják el parlamenti székeiket, hogy nem vallották be az emberiség elleni bűntetteket a bíróság előtt.” A béketárgyalók jogosan aggódnak.
Szerintük ha a politikussá vált gerilláknak börtönbe kell kerülniük, mielőtt betölthetnék parlamenti helyeiket, az végzetes csapást jelentene a békefolyamatra, és a mindenkori kolumbiai vezetés szavahihetősége is veszélybe kerülne. Bár az új elnök nehezen tudna ezen változtatni – a békét az alkotmány védi –, mégis szükség van az aláírására, ami hatalmat ad a kezébe.
A következő elnök feladata mindenekelőtt a vidéki infrastruktúra fejlesztése lesz és a béke megteremtése a dezertőr gerillák által megszállt régiókban, illetve a kokacserje-termesztés megszüntetése. Iván Duque egyébként máig az egyik legnépszerűbb kolumbiai politikus, Álvaro Uribe volt államfő kiválasztottjának tartják.
Gustavo Petro ezzel szemben a szegényebb osztályok kedveltje, aki a szociális juttatásokra helyezte a hangsúlyt a kampányban. „A nagyvárosok lakossága körében, Bogotát kivéve, a baloldal népszerűbb. A kisebb települések inkább kötődnek az uribizmushoz” – fogalmazott León Valencia, a Centro de Pensamiento Primero Colombia nevű kutatóintézet igazgatója.