Míg az öreg kontinens a múlt század elején még a hívek több mint kétharmadát adta, az európai keresztények mára csupán a globális kereszténység negyedét alkotják, és a század közepére ez 16 százalékra csökken, írja a washingtoni Pew Research Centre idei kutatása. A felmérés 198 országban vizsgálta a vallási csoportok alakulását, a termékenységi, a demográfiai mutatókat, és a várható élettartamot is számba véve. Az összesítés szerint a Földön ma mintegy 2,2 milliárd keresztény él, ami a világ lakosságának 31 százalékát jelenti. Az európai adatokhoz hasonlóan a világ keresztényeinek negyede él jelenleg Latin-Amerikában és a karibi térségben, és ugyanennyien Fekete-Afrikában. A negyedik negyed pedig az ázsiai és csendes-óceáni térségben, illetve Észak-Amerikában oszlik meg. A közel-keleti, észak-afrikai térségben, ahonnan tulajdonképpen a kereszténység ered, mindössze a vallás híveinek egy százaléka él.
Míg Észak-Amerikában és Európában csökken a hívők száma, a latin térségben és Afrikában egyre terjeszkedik a vallás. Az előrejelzések – amelyek a rohamosan növekedő afrikai populációt is számba veszik – szerint a kereszténység központja a század közepére a fekete kontinensre helyeződhet, ahol már ma is a legtöbb a gyakorló keresztény. Az utóbbi évtizedekben egyébként Afrika első számú vallásává vált a krisztusi hit: míg 1900-ban a kontinens 133 millió lakosa közül csupán tízmillió volt keresztény, 2012-ben az egymilliárdra nőtt afrikai populáció csaknem felét tette ki ez a vallási csoport. Amennyiben a trend folytatódik a következő tíz évben is, hamarosan az afrikaiak adják a keresztények legnagyobb részét. „Ennek az adatnak komoly történelmi, kulturális és politikai jelentősége is van – fogalmazott Massimo Introvigne szociológus, az olasz valláskutató intézet, a Censur alapítója. – Már ma több gyakorló keresztény él Afrikában, mint Európában. És hosszú távon ez nemcsak Afrikát fogja megváltoztatni, hanem a kereszténységet is” – emelte ki. A fekete kontinensen egyébként a muszlim lakosság számát is megelőzi a keresztényeké, hiszen előbbiek a populáció csupán 40 százalékát adják, míg a tradicionális afrikai vallásokat az afrikaiak már alig egytizede gyakorolja.
És mi a helyzet a iszlámmal? Tény, hogy ez az egyetlen vallás, amely nagyobb arányban növekszik, mint a világ lakosságszámának emelkedése. Jelenleg hívei a világ lakosságának mintegy negyedét adják. Bár az előrejelzések szerint a század közepén még a keresztények jelentik majd a világ legnagyobb vallási csoportját, 2070-re már a muszlimok vehetik át a „vezetést”, ha a jelenlegi trendek folytatódnak. A vallás híveinek száma Európában és Észak-Amerikában is növekedni fog: az Egyesült Államokban a zsidó híveket megelőzve várhatóan hamarosan a második helyre fognak felkúszni. Azzal kapcsolatban azonban nincsenek kétségek, hogy a nyugati társadalmakban legnagyobb arányban a vallástalan emberek száma növekedik majd.
Nagyobb problémát jelent azonban a muszlim vallás híveinek gyarapodása az afrikai kontinensen. Egyes radikális csoportok ugyanis veszélyt jelenthetnek az ottani kereszténységre, amely tulajdonképpen a krisztusi vallás globális bázisa lesz. „Egyes radikális iszlamista csoportok botrányosnak tartják, hogy több keresztény él Afrikában, , mint muszlim, ezért felerősödhetnek az őket érő támadások olyan országokban, mint Nigéria, Mali, Szomália vagy Kenya. Ezek a radikális csoportok ugyanis azt gondolják, hogy a harc, amely eldönti, hogy a muszlim vagy a keresztény lesz a világvallás, Afrikában dől el” – mondta a kérdésről Introvigne. „A kereszténység sorsa szempontjából az előttünk álló évszázadban döntő lehet, hogy a fekete-afrikai országok mennyire tudnak megbirkózni a gazdasági, társadalmi és politikai kihívásokkal” – fogalmazott Anna Bono, a Torinói Egyetem professzora is tanulmányában. Az alapvető emberi jogok hiánya, az autoriter kormányok, a korrupció és a nagymértékű szegénység ugyanis csak fűti a vallási türelmetlenséget és a radikális csoportok térnyerését a keresztényekkel szemben.”
Az iszlám gyors terjedésétől Magyarországon nem kell tartani. A 2010-es adatok alapján ugyanis ma a társadalom 81 százaléka keresztény, és mindössze egy százalékot adnak a buddhisták, ugyanennyit zsidók, a muszlimok, és a hindu vallásúak is. A magyarok 18 százaléka nem vallotta magát semmilyen valláshoz tartozónak, az ő számuk a század közepére 23 százalékra nő. Bár a keresztények száma 76 százalékra, azaz 6,5 millióra fog csökkenni Magyarországon, az előrejelzések szerint a többi vallás aránya nem fog növekedni.