Az Európa és egy iszlamista Törökország című cikk a brüsszeli EU-Törökország csúcsra reflektált. A szerző, Roberto Toscano, Olaszország volt iráni nagykövete kiemelte, hogy Európa számára Törökország minden szempontból jelentős partnernek számít: földrajzi fekvése és gazdasági ereje miatt, valamint a migráció gondjának szabályozását és kezelését tekintve is.
Hangsúlyozta: Ankara „európai elkötelezettségét” sokáig éppen a muzulmán többségű lakosság vonta kétségbe, a fenntartásokat viszont Törökország geopolitikai szerepének jelentősége egyensúlyozta. A La Stampa szerint azonban mostanra a helyzet megváltozott.
„De hogyan lehet ma, az (európai) hitelesség elveszítése nélkül, elnézőnek lenni egy olyan Törökországgal szemben, amely már nem csak iszlám ország, hanem iszlamista is – egy olyan Törökország, amely elfojtja a belső politikai ellenzéket és támadja a sajtószabadságot, és amelynek regionális politikáját súlyos kétszínűség jellemzi a szíriai helyzettel kapcsolatban, tényleges együttéléssel a legszélsőségesebb dzsiháddal?”. Az író hozzátette: Európa és a török nép érdeke az, ha Törökországban „a demokrácia konszolidációjának folyamatát támogatjuk ahelyett, hogy magára hagynánk az autoritarizmus felé sodródásban, egy rövid lélegzetű Realpolitik nevében”.
Roberto Toscano emlékeztetett, hogy a Cumhuriyet című török ellenzéki újság főszerkesztője és egy újságírója a börtönből intézett felhívást az európai vezetőkhöz, hogy ne engedjenek az emberi jogok és a szabad véleménynyilvánítás védelméből. A két újságírót „kémkedés” miatt tartóztatták le: a török titkosszolgálat szerepéről írtak a radikális dzsihadisták felfegyverzésében.
Román lap: Törökország megerősítette regionális befolyását
Törökország nemcsak anyagi segítséget kap és uniós csatlakozása felgyorsításában reménykedhet, hanem regionális befolyását is megerősítette a Fekete-tenger térségében és a Közel-Keleten – értékelte az európai uniós és a török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójának eredményét hétfői számában az Adevarul című román liberális lap.
Cristian Unteanu, a lap brüsszeli tudósítója elemzésében felidézi: Ankara számtalanszor vádolta Brüsszelt, hogy nem vesz tudomást a migrációs válság valódi méreteiről, a mostani közös akciótervvel pedig Európa gyakorlatilag elfogadta a Törökország által benyújtott „számlát”, az unió három milliárd eurós hozzájárulása pedig valószínűleg csak a kezdet lesz.
Ennél is fontosabb győzelem azonban Ankara számára az uniós csatlakozási tárgyalások újrakezdése és az, hogy Donald Tusk,
az Európai Tanács elnöke „kulcsfontosságú partnernek” nevezte Törökországot a terrorizmus elleni küzdelemben. Ez rendkívüli mértékben megerősíti Erdogan belpolitikai hitelét, Törökországot pedig „Európa képviselőjévé” teszi a Közel-Keleten.
A szerző szerint közép és hosszú távon Ankara a volt szovjet tagköztársaságoktól Kínáig és a Koreai-félszigetig mindenütt erősítheti befolyását, ahol török-nyelvű közösségek élnek és egy új „Selyem-út” kialakításához ajánlkozhat „biztonsági garanciaként” egy roppant bizonytalan térségben.
Törökország tehát minden fronton győzött, kérdés, hogy ez Európa számára győzelem-e – teszi fel a kérdést Unteanu. „Erről roppant élénk vita fog kialakulni, tekintettel Törökország uniós csatlakozásának következményeire, azokra a gyökeres változásokra, amelyek az európai intézmények szintjén fognak bekövetkezni, és arra, hogy az iszlám az Európai Unió harmadik hivatalos vallása lesz. Vajon korrekt, vagy túl magas ár ez a nyugalmunkért?” – zárja cikkét az Adevarul szerzője.