Martin Schulzot utoljára akkor láttam, amikor az európai szocialisták listavezetőjeként az európai parlamenti választási kampány egyik csúcspontján, a német szociáldemokraták Frankfurt főterén tartott rendezvényén szónokolt egy gigantikus, vörös-kék színekben pompázó sörsátorban. Ennek már körülbelül másfél éve. Schulz távlati célként az Európai Egyesült Államokat vizionálta. A szövegén sokat azóta se újított.
„Azért jöttem ide, hogy az Európa előtt álló legnagyobb kihívásokról beszéljek. De mik a legnagyobb kihívások? Rengeteg van, nem csak egy” – kezdte mondandóját a mainzi egyetemen Schulz. Úgy tűnt, az égető kihívások száma leginkább kettő: a menekültválság és a csökkenő mértékű európai szolidaritás. „Mert nem lenne menekültválság sem, ha az országok közötti szolidaritás nem csökkenne” – szőtte tovább gondolatmenetét a szocdem politikus, aki az EU legfőbb ellenségét ezen a délutánon Orbán Viktorban találta meg.
A főleg 20-25 éves egyetemistákból álló közönség először és utoljára akkor nevetett, amikor Schulz a következőket mondta: „Orbán Viktor pont mellettem állt egy brüsszeli sajtótájékoztatón, amikor azt mondta a menekültválságról, hogy az egy német probléma. Igen, vannak olyan országok, amelyek nem hajlandók tudomást venni a Föld globális problémáiról.” Az EP elnöke szerint alapból téved, akinek a kerítés a válasza erre a komplex problémára. A magyar kormányfő politikája szerinte azt üzeni: Magyarország nem vállal szolidaritást a menekültválságot megoldó, a menekülteket a különböző tagállamok között felosztó uniós kvótarendszert elfogadó tagállamokkal. Schulz szerint az nem járja, hogy a regionális fejlesztési pénzeket a szolidaritás jegyében felvesszük, majd amikor segíteni kell, abban nem veszünk részt. Az Európai Unió nem egy mazsolás zsömle, mondta. Egy lengyel egyetemista közbevetésére, miszerint szégyelli magát az új lengyel kormány miatt, és hogy valahogy szankcionálni kellene Magyarországot és Lengyelországot, Schulz azt felelte: „Az Európai Unió szuverén országok szövetsége. Orbán Viktort a magyarok többsége választotta meg – ráadásul kétharmaddal. Ez felhatalmazást és legitimációt jelent mind magyarországi, mind a Magyarország érdekében külföldön folytatott tevékenységéhez.” Az Európai Parlament elnöke szerint az EU mindaddig nem tud közbelépni, amíg nincsenek bizonyítékai arra, hogy a magyar kormány szánt szándékkal az EU normái és jogszabályai ellen szegül. Eddig ilyen nem volt, mondta az országok ellen irányuló szankciókat állítása szerint egyébként sem különösen szívlelő Schulz.
Martin Schulz szerint Orbán Viktor egyébként sem jogi, hanem elsősorban ideológiai és politikai küzdelmet folytat az európai együttműködés jelenlegi formája ellen: „Tisztán kimondja: nem érdekelnek a ti normáitok és iránymutatásaitok. Sőt, harcolok ellenük. Orbán fejében teljesen eltérő politikai koncepció van az EU-ról, mint az unió vezetőiében. Remélem, nem kerülnek többségbe Európában azok a kormányok, amelyek osztják Orbán Viktor elképzeléseit.” Az EU-ra szerinte éppen az ilyen és ehhez hasonló erők, a nemzetállami megoldásokat kereső-sürgető, általa populistának és nacionalistának nevezett pártok jelentik a legnagyobb veszélyt. „Az Európai Parlamentben jelenleg száz olyan képviselő ül, aki az EU gyengítésén, szétverésén dolgozik” – utalt az euroszkeptikus és szélsőjobboldali mozgalmakra az EP elnöke. Martin Schulz szerint az ő válaszuk a vegytiszta nacionalizmus, ezért arra kérte az egyetemistákból álló közönséget, ne higgyenek azoknak, akik nemzetállamban gondolkodnak, hiszen a jelen kihívásaira – mint amilyen mondjuk a klímaváltozás – képtelenség nem globális megoldást kitalálni. De ilyen a menekülthelyzet is. „A menekültek demokratikus elkötelezettségük miatt menekülnek hozzánk különféle diktatúrákból”, akiket kötelességünk befogadni, mondta.
A terrorizmus elleni uniós fellépésről azt mondta: „Nem szabad térdre rogynunk az Iszlám Állam előtt, hiszen pont ez a céljuk. Hogy mindenhova beszivárogjon a félelem. Nem én vagyok a célközönségük, hanem ti. Hogy elbizonytalanodjatok. Hogy azt higgyétek, mindenhol ott vannak. A standionokban, a diszkókban és igen, akár az egyetemeken is. Amit az iszlamisták képviselnek, szöges ellentéte és tagadása mindannak, amiért az Európai Unió létrejött.” Az Európai Parlament elnöke elismeri ugyan, hogy a nacionalizmus alternatívája lehet a jelenlegi EU-nak, az azonban véleménye szerint legalább száz év visszalépést jelent, és hosszú távon csak véres háborúkhoz vezet. A mainzi egyetemistáknak így egy jótanácsot adott útravalóul: „Soha nem hittem volna, hogy a második világháború után született nyugatnémetként azon kell egyszer gondolkodnom, lesz-e még háború Európában. Tanuljatok a történelemből és álljatok ki az európai egység mellett!”
