– Az elmúlt harminc év legnagyobb iskolafejlesztési programjával kezdődött ez a tanév. Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Elsősorban sok pénzt, modern iskolai körülményeket. 270 milliárd forint áll rendelkezésre a 2014–2020-as uniós támogatási időszakban, ebből 125 milliárd forintot infrastruktúra-fejlesztésre fordítunk. Iskolákat építünk, meglévőket renoválunk, és megújítjuk az oktatási intézmények eszközállományát is. A „maradék” 145 milliárd forintot pedig tartalomfejlesztésre fordítjuk, idetartoznak a digitális tananyagok, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozása és az is, hogy milyen módszereket kell alkalmaznunk ahhoz, hogy csökkenjen a végzettség nélküli iskolaelhagyás.
– A pedagógusok bére is emelkedik szeptembertől. Mivel ez az utolsó részlet differenciálható lesz, az intézményvezető dönthet az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján az emelés mértékéről. Miért van szükség a differenciálásra?
– A tavalyi sztrájktárgyalások során az egyik kritika az életpályamodellt érte, mégpedig hogy nem eléggé motiváló, mert nem veszi figyelembe a pluszteljesítményt. A kormány akkor megfogadta a szakszervezetek javaslatát, és lehetőséget teremtett arra, hogy a szeptemberi béremelés differenciálható legyen. Az igazgatónak a tantestülettel együtt ki kell dolgoznia egy átlátható minősítési rendszert, ez alapján dönt. Vagyis a differenciálás nem azt jelenti, hogy ki nem kap többet, hanem egy eszköz arra, hogy a jó pedagógusok munkáját magasabb bérrel honorálja. Egyébként az igazgató azt is megteheti, hogy nem él a lehetőséggel, és a béremelést egységesen kapják az adott iskolában dolgozó tanárok.
– Mindenesetre ez az intézkedés növeli az iskolaigazgatók szabadságát is.
– Tavaly a szakszervezetek arról beszéltek, hogy az iskolaigazgatónak kevés jogosultsága van az irányításhoz. A törvény módosult, az iskolaigazgató döntése nélkül nem lehet felvenni, illetve elbocsátani tanárokat. Az igazgatók a munkáltatói joggyakorlás minden elemével bírnak, most pedig már anyagilag is értékelhetik azoknak a tanároknak a munkáját, akik többet dolgoznak.
– Négy évvel ezelőtt vezették be a pedagógus-életpályamodellt, amely alapjaiban reformálta meg a tanári szakmát. Mik az eddigi tapasztalatok?
– Az egyik mindenképpen az, hogy növekedett a tanári pálya attraktivitása. A másik, hogy növekedett a tanári hivatás becsülete. 170 ezer pedagógus dolgozik a magyar köznevelési rendszerben. Majdnem mindenhol szerencsésen tudtuk pótolni a 4000 nyugdíjba vonuló pedagógust. És azt is elmondhatjuk, hogy egyre többen választják hivatásuknak a tanári pályát. Ez egyrészt a pedagógus-életpályamodell által teremtett kiszámíthatóságnak köszönhető, másrészt a Klebelsberg-ösztöndíjnak.
– Sok szó esett már arról, hogy elsőtől a kilencedikig ingyen kapják a diákok a tankönyveket. Azonfelül, hogy ez mekkora anyagi segítség a családoknak, milyen szimbolikus jelentősége van annak, hogy az állam a diákok kezébe ad egy ingyenes tankönyvcsomagot?
– Azt üzenjük ezzel, hogy nekünk minden diák egyformán fontos, egyik tanuló sem maradhat ki ma Magyarországon azért az iskolából, mert a szülei nem tudják megvenni a tankönyveket.
– Azt nyilatkozta, hogy az oktatásban végbement változtatások eredményeként hatékonyabb rendszer és egyértelműbb viszonyok alakultak ki. Mit ért ezen?
– Amíg az önkormányzatok voltak az iskolák fenntartói, addig a szegényebb önkormányzatok kevésbé tudták fejleszteni az oktatási intézményeiket, mint a gazdagabbak. De ezt nem lehet megengedni, egy faluban nem lehet azért rosszabb az oktatás, mert az önkormányzatnak nincs pénze.
– Hol tart az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása?
– Készül az első változat, Csépe Valéria miniszteri biztos irányítja a munkát. Ha a szakemberek végeztek, széles körű konzultáció kezdődik. Létrejött az Eszterházy Károly Egyetemen belül egy kutatóintézet, ennek kimondottan a NAT támogatása a feladata.
– Elindult a Koala néven ismert komplex alapprogram is. Mit kell tudni róla?
– Az alapja a hejőkeresztúri modell, amely az eltérő készségű, általában halmozottan hátrányos helyzetű diákok csoportos oktatásában nagy sikereket ért el. Jelenleg több mint száz iskolában alkalmazzák ezt az úgynevezett Komplex instrukciós programot (KIP), ez a Koala program lényege. A Miskolci Egyetemen már több mint másfél éve működik a KIP Módszertani Központ, a cél az, hogy 1500 iskolában vezessük be ezt a tanítási módszert.
– Már a negyedik alkalommal ült össze az ön által életre hívott munkacsoport, amely az autista gyerekek integrálását segíti az oktatásban. Mi a csoport célja?
– Feltérképeztük, mit kell ahhoz tenni, hogy idejekorán felismerhető legyen az autizmus, és kinek mit kell tennie az oktatásban az integrálásért. Amikor pedig kikerülnek az oktatási intézményből az autisták, a munkaerőpiacon is meg kell állniuk a helyüket, ezért megnéztük azt is, mit kell tenni annak érdekében, hogy legyenek olyan munkahelyek, ahol autistákat lehet alkalmazni. Ebben az egyházaknak, az államnak, az önkormányzatoknak, az egyetemeknek, a munkaadóknak, az általános és középiskoláknak egyaránt van feladatuk.
– 2020-tól már nem a diplomához, hanem a felsőoktatásba való felvételihez kell egy középfokú nyelvvizsga. A köznevelést ez mennyire terheli meg?
– Nem terheli meg, mert 1200 óra elegendő a középszintű nyelvismeret elsajátításához.
– Ősztől mégis helyzetfelmérő kutatás indul a nyelvoktatás témájában.
– Én nem látom ezt annyira bonyolultnak. Kiváló nyelvtanáraink vannak, temérdek jó nyelvtankönyv közül lehet választani, a diákok is tisztában vannak azzal, hogy ma már fontos minimum egy idegen nyelvet beszélni. Nem motiválja eléggé a diákokat, hogy csak az egyetem elvégzéséig kell letenniük egy nyelvvizsgát. Fontos volt ezt előrébb hoznunk, arról már nem is beszélve, hogy az egyetemen a nemzetközi szakirodalom megértéséhez szükséges, hogy a hallgató ismerje a nyelvet.
– Információnk szerint pályaorientációs céllal tanévenként két nap tanítás nélküli nap lesz, amikor a tanulók két helyszínre, két munkahelyre is el tudnak menni a 7. és 8., valamint a 10., 11. és 12. osztály során. Miért fontos ez?
– A diákok általában nincsenek tisztában a szakterületekkel és a szakmákkal, valamint a szakmák valódi tartalmával. Mindenképpen láttatnunk kell, hogy mi mindenből választhat egy fiatal, amikor a jövőjéről gondolkodik.
– Míg az ipari társadalomban kiszámítható volt, mire hasznos képezni a fiatalokat, addig az információs társadalomban már nehezebben látható, mi lesz hasznos a jövőben. Ön miben látja a garanciát a folyamatos megújulás lehetőségére?
– Ha megnézzük a sikeresen működő oktatási rendszereket, akkor azt látjuk, nagyon figyelnek arra, hogy a tanár tudása ne váljon elavulttá. Fontos lenne, hogy az iskolák beszéljenek, kommunikáljanak egymással, a tanárok osszák meg a tapasztalataikat, számíthassanak egymásra. Hogy egy konkrét példát mondjak, a Nemzeti köznevelési portál is alkalmas erre, itt is meg tudják osztani a tapasztalataikat a pedagógusok.
– 45 milliárd jut a központi régión kívüli iskolák digitális fejlesztésére, bővül az iskolák mobileszköz-állománya, 50 ezer pedagógus vehet részt az új tartalmak, eszközök használatát célzó továbbképzésen. A digitális kísérleti program mikor indul?
– A digitális kísérleti program keretében húszezer gyerek kap tabletet a központi régión kívül EU-s forrásból és hétezer a központi régióban hazai forrásból. A közbeszerzés gyorsaságától függ, de ha minden jól megy, az idei tanév második felében már elindulhatnak a kísérleti programok.
– 2010-hez képest 552 milliárd forinttal többet költ a kormány oktatásra, a kiadások mindent együttvéve lényegesen meghaladják majd a 2000 milliárd forintot. Milyen javulást vár a többletpénzektől?
– Csökken a végzettség nélküli iskolaelhagyás, javulnak a PISA-teszt, illetve a kompetenciamérés eredményei, több és versenyképesebb tudással rendelkeznek majd azok, akiket felvesznek az egyetemre. Vagyis nagy ugrást várok a hazai oktatás minőségében.