Szökésben: vissza a beatgyökerekhez

A Cseh Tamás-program Magyar könnyűzenei örökség megőrzése alprogramjában a fél évszázados magyar pop- és rockzenei hagyatékot kutatják, hosszú távon pedig egy digitális archívum megteremtésén dolgoznak. A program a jelen és a jövő könnyűzenéjét is igyekszik megihletni: kezdő zenekarokat mentorál, vidéki klubokat támogat vagy előzenekari alprogramot működtet, ami lehetővé teszi egy induló zenekarnak, hogy egy népszerű banda mellett turnézzon az országban.

Viszont a mi feladatunk a múltfeltárás és az örökségmentés – mondja Vass Norbert, az alprogram vezetője, aki úgy véli: a régi dalszövegek révén egymással is jól tudunk kommunikálni, ezért nem hagyhatjuk elveszni a magyar könnyűzene értékeit.

A Magyar könnyűzenei örökség megőrzése alprogram fontos része a gyűjtőmunka. Épp látogatásunk közben érkezett egy fényképszállítmány, amely nyolcvanas évekbeli, eddig soha nem látott korai felvételeket rejt az Ossian, a Pokolgép és a Bonanza Banzai együttesekről. Az ilyen anyagokat úgy lehet megmenteni, hogy mindenkinek elérhetővé teszik, ezért digitális archívumot terveznek, amiben fényképek, videók, visszaemlékezések és interjúk kapnak helyet.

Zenész, hangmérnök és menedzseri életpályákat is megismerhetünk belőlük: olyanokét, akik beleírták magukat a magyar könnyűzene történetébe. Az alprogram távlati tervei között a vidéken kallódó gyűjtemények megmentése is szerepel. A folyamatosan bővülő digitális adattárba összegyűjtik és rövid ismertető szövegekkel kereshetővé teszik a magyar könnyűzenéről szóló, magyar nyelven megjelent kötetek bibliográfiáját, a témával foglalkozó időszaki kiadványokban fellelhető cikkek, tanulmányok metaadatait töltik fel. De a kisebb-nagyobb intézményi archívumokban, illetve magángyűjteményekben fellelhető, lappangó dokumentumok, kották, plakátok, koncertjegyek, fotók, hang- és képanyagok, relikviák felkutatását, katalogizálását, illetve indokolt esetben megvásárlását és hozzáférhetővé tételét is céljának tekinti az alprogram.

Nemkülönben fontos része e munkának a honi könnyűzene-történet izgalmas fejezeteit feltáró tudományos, illetve népszerűsítő kiadványok megjelentetése. A Jaffa Kiadó gondozásában, a Cseh Tamás-programmal együttműködve az ünnepi könyvhétre jelent meg a Szökésben című kötet: Döncinek, azaz Dénes Józsefnek, az Európa Kiadó egykori gitárosának emlékirata. Az Európa Kiadó a nyolcvanas évek egyik kulcsbandája volt az underground zenében; a könyv több mint tízévi lappangás után került elő.

A kéziratot Vass Norbert szerkesztette, aki úgy véli, hogy társadalmi és zenetörténeti szempontból is izgalmas ez a mű, ráadásul egy olyan közegről szól, amiről – Menyhért Jenő beszélgetőkönyvén kívül – nem jelent meg másfajta irodalom, főleg nem emlék­irat. Az olvasók és érdeklődők pedig keresik az ilyen kiadványokat: emlékezzünk csak arra, milyen sikeres volt a Radics Béláról pár éve megjelent monográfia.

Tavaly a Várkert Bazárban kiállítást szerveztek az 1961 és 1984 között működő Ifiparkról, annak helyéről az ifjúságpolitikában, az állambiztonságban és zenetörténetben. Az Ifipark ezekben az évtizedekben a főváros egyik legfontosabb szabadtéri szórakozóhelyének számított. Bemutatták a főbb fellépőket, de a politikai szándékot is, hiszen a park célja volt az is, hogy az ifjúságot egy helyre gyűjtsék és hatékonyan ellenőrizzék. A kiállításon elsősorban szöveges tablók és képek segítségével lehetett megismerkedni a kultikus hely történetével, de ereklyéket is gyűjtöttek az ott fellépő zenészektől. Így látható volt többek között Cseh Tamás gitárfogója, Pataki Attila bőrdzsekije, Kékesi Zoltán fellépőöltönye is.
A poptörténeti emlékpontok olyan helyszínek, amelyek egy-két nemzedéknek fontosak, a magyar könnyűzene történetének pedig megkerülhetetlen helyszínei: mint például a Fővárosi Művelődési Ház, az E-Klub, a Csili vagy éppen a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Rottenbiller utcai stúdiója, ahol minden fontos zenekar megfordult. „Azt szeretnénk, ha megmaradna a stúdió emléke, mint a világszerte ismert Abbey Road-i stúdióé, ahol a Beatles vette fel az albumait” – mondja Vass Norbert.

Ezeket a helyszíneket táblával jelölik, amelyen egy kis bemutatószöveg és egy QR-kód van, amit ha okostelefonnal leolvasnak, akkor archív fotók és videók is elérhetők az adott helyről. Eddig hét helyszínt jelöltek meg, s ősszel vidékiek­et is meg fognak jelölni, hiszen számos városunknak is megvannak a mitikus pontjai. „Azt szeretnénk, hogy ha egy nagyapa megáll az unokájával a tábla előtt és eszébe jut, hogy ő is járt itt koncerten, akkor a könnyűzenei emlékeken keresztül elinduljon egyfajta nemzedékek közötti párbeszéd” – szól az indoklás.

Cseh Tamás-program: az Ifipark mint kultúrtörtéenelem

„A mostani magyar könnyűzenei palettán látszik, hogy visszanyúlnak a beatgyökerekhez” – véli Vass Norbert. Több fiatal zenekar (például az Ivan & the Parazol vagy a Margaret Island) Bródy Jánost kéri fel dalszövegírásra. Akik most zenészként képzelik el a jövőjüket, ismerik és elismerik ezt a zenei hagyatékot, ami egy gazdag, fél évszázados hagyomány – amennyiben az Illés magyar nyelvű nótáitól számítjuk a hazai beat- vagy popzene kezdetét. Azoknak is segíteni akarunk, akik szemináriumi dolgozatban vagy akár akadémiai szinten szeretnék kutatni a magyar könnyűzene történetét.

Az angolszász nyelvterületen egyetemi szakok is foglalkoznak a popzenével, itthon viszont még alig van ilyen. De a zenerajongóknak is kapóra jöhetnek a fényképek, hiszen az a küldetésünk, hogy közkinccsé váljon ez a hagyaték.”
Júniusban rendezték meg az Időtlen hangok című konferenciát a Ludwig Múzeumban. Az előadók a hetvenedik születésnapjukat ünneplő rocktörténeti nagyjainkról – Bródy Jánosról, Frenreisz Károlyról, Koncz Zsuzsáról, Nagy Feróról és Demjén Ferencről – hallgathatták meg neves szakírók, történészek referátumait, amelyek kontextusba helyezték ezeket az életműveket. A konferenciáról kötet is megjelenik ősszel, de – ugyancsak elismert kutatók bevonásával – élet- és karrierinterjúk is készülnek a könnyű­zene előadóiról, illetve alakítóiról. Az ősztől újra jelentkező Azok a régi csibészek… című pódiumbeszélgetéseken pedig magukat a főhősöket szólaltatják meg.