Az intézet létrehozását Habsburg Károly főherceg javasolta a magyar kormánynak, a feladata pedig az lesz, hogy feldolgozza Habsburg Ottó közéleti működésének szellemi és tárgyi emlékeit. A kormány márciusban elfogadta a javaslatot, és magára vállalta a hagyaték ápolásának feladatát. A miniszterelnök ajánlására az intézet székhelye a Hauszmann-terv részeként megújuló Budavári Palotában lesz: a néhány száz négyzetmétert igénylő intézetben bemutatótér és konferenciaterem is helyet kap.
A Habsburg-örökség megjelenítése egy lehetséges irány, amely a Duna-medencében vonzó kulturális-turisztikai célponttá teheti a budai várat
Az is elképzelhető, hogy Zita királyné hagyatékának egy részét is a palotába hozzák, sőt az 1945 előtt ugyanitt működő Erzsébet Királyné Múzeum széthordott anyagát is. Mint L. Simon László államtitkár fogalmazott: a palotában a Habsburg-örökség megjelenítése is egy lehetséges irány, amely vonzó kulturális-turisztikai központtá teszi a Duna-medencében.
Az archívum első és legfontosabb feladata az, hogy gyűjteménnyé rendezze a hagyatékot, továbbá kutathatóvá tegye. A legutóbbi egyeztetésen a család és a kormány szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy 99 évre átadják az archívumnak a hagyatékot, a kormány pedig biztosítja az intézmény megalapításához szükséges infrastruktúrát és ezek költségeit. A hagyaték tartalmazza Habsburg Ottó különböző nyelveken megjelent politikai cikkeit és könyveit, saját könyvgyűjteményét, államfőkkel és fontos politikusokkal való levelezését, a húszévnyi európai parlamenti munkájának teljes dokumentációját és a róla szóló újságcikkeket – köztük azokat, amelyeket az 1966-os, sok vitát kiváltó ausztriai visszatérése idején írtak.
A szellemi hagyatékon kívül felöleli személyes tárgyait, kitüntetéseit – köztük csaknem kétezer díszpolgári címét –, film- és fényképarchívumát, valamint minden olyan dokumentumot, amit a család a saját gyűjteményéből át kíván engedni az intézetnek.
Habsburg Ottó (1912–2011) a hetvenes évektől kezdve azon dolgozott, hogy segítse hazánk euroatlanti integrációját. 1979 és 1999 között a CSU-frakció mandátumával tagja volt az Európai Parlamentnek. Kapcsolatrendszere Roosevelt amerikai elnöktől a legnagyobb európai politikusokig terjedt. A rendszerváltáskor a Független Kisgazdapárt felvetette, hogy legyen Magyarország köztársasági elnöke, de ő ezt elutasította. 2011 júliusában, majdnem százéves korában hunyt el Bajorországban. Végrendeletében meghagyta, hogy szívurnáját Pannonhalmán helyezzék örök nyugalomra.
