A gloriett az építészek nyelvhasználatában dombon, magaslaton álló kerti ház, lugas, kilátó, noha óhatatlanul beleérezzük a glória (dicsőség) többlettartalmat is. A franciában parkbéli szentély a jelentése, amelyet a gloire főnévből képeztek és kicsinyítő képzővel láttak el: ez is erősíti a fennkölt képzeteket. A rokokó gloriett a gondosan tervezett kastélyparkok egyik fő, már-már kötelező ékessége, ám a barokk kort követően a historizmus és az eklektika korába is átöröklődött.
Nem véletlen, hogy a gloriettépítés hazai földön éppen Ybl Miklós építőművészetében érte el a csúcspontját, aki ráérzett a műfaj hasznossággal ötvözött dekorativitására. A legismertebb gloriettünk eredetileg a Városligetben, a mai Hősök terén, a millenniumi emlékmű helyén állt. A Zsigmondy Vilmos geológus által 1868-ban fúrt artézi kút fölé emelték 1895-ben: Ybl szándékai szerint ideiglenes kútház és millenniumi emlékmű is volt egyben. 1897-ben lebontották, s a Széchenyi-hegyen állították fel újra. Mai állapotát 1926-ban nyerte el, a Széchenyi-bronzszobor pedig 1991-ben került a mostani helyére. De gloriettnek nevezik egy másik Ybl-remekmű, a Várkert Bazár rámpák határolta, díszes központi elemét is.
Ez indokolta kiadványunk címválasztását is, hiszen a Várkert Bazár példaszerű rekonstrukciója a legújabb kori műemlékvédelem egyik legnagyobb fegyverténye. Mellékletünk olyan, a nemzeti identitás és az épített örökség szempontjából egyaránt megkerülhetetlen helyekre kalauzolja el az olvasót, mint a budai Vár, a fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchenyi-kastély, a gödöllői királyi kastély, a keszthelyi Festetics-kastély vagy akár az ipari műemlékek funkcióváltásának vezérhajója, a Millenáris. De kedvtelve barangolhatunk a Forster Központhoz tartozó megannyi más kastélynak és várnak a falai között. A Budai Vár újjáélesztését a Hauszmann-terv, a határon túli műemlékek megújulását a Rómer Flóris-terv segíti. Tartsanak velünk!
