A majki kamalduli remeteség emeletes főszárnyból és két földszintes mellékszárnyból álló, úgynevezett Foresteria épülete 1745 és 1752 között épült, belső díszítőmunkái még az 1760-as években is zajlottak. A zarándokoknak vendégházként, a remetéknek az ünnepi étkezés és a mindennapi tevékenységek (könyvtár, borbély, konyha, sütőház, műhelyek) színhelyeként szolgált, de itt volt az alapító kegyúr emeleti lakosztálya is. A XIX. század első felében az Esterházyak bérbe adták, s több évtizeden át posztómanufaktúra üzemelt benne. Az 1860-as évektől a család vadászkastéllyá alakította át az épületet. A II. világháború után pusztulni kezdett, teljes műemléki felújítását 2012 és 2014 között végezték el. A berendezés rekonstrukciójához két pontos „pillanatfelvételt”, az 1782-es feloszlatási leltárt és az 1919-es kastélyleltárt használták fel.
A műemlékegyüttest tizenhét külön cellaház alkotja: ezeket nemesek adományaiból építették, akikre a remeték ellátása is hárult. Tiszteletből az adományozó családok címerei ékesítik a házak homlokzatait. Mindegyikhez kis kert tartozik, amelyet a szerzetesek egykor megműveltek: faágyásokban termesztették a fűszer- és gyógynövényeket. Középen az egykori templomból megmaradt torony áll, amelynek belsejébe kiállítást terveznek, a tetejébe pedig kilátót.
Majk kétségkívül az egyik legszínvonalasabban helyreállított műemlékünk: nem hivalkodó, s megtévesztően korabeli hangulat sugárzik falaiból. Ezt bizonyítja, hogy idén megkapta az Icomos Magyar Nemzeti Bizottság díját, amelyet a jól sikerült, műemlékvédelmi szempontból kifogástalanul helyreállított épületeknek ítélnek oda. A Foresteria rekonstrukcióját a Tér-Team Mérnök Kft. Iroda tervezte, tudományos tanácsadóként pedig Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója, Kövesdi Mónika és R. Várkonyi Ágnes vett részt az Sz-L Bau Kft. által kivitelezett munkálatokban.
Az I. ütemben a Foresteria épületét rekonstruálták 855 millió forintból, amit európai uniós pályázatokból nyertek. Felújították a belső tereket, a díszudvart és a reneszánsz stílusú Esterházy-címeres díszkutat, a tó mellé parkolót építettek, s rendbe tették a remeteséghez vezető utat is.
A Foresteriát és az udvart óránként induló tárlatvezetéssel lehet megnézni. Két kiállítást is berendeztek. Az egyik A hallgatás ereje címet viseli, és a kamalduli rend magyarországi történetét mutatja be korszerű és mértéktartó módon: ilyennek kell lennie egy rendről szóló kiállításnak. A hangszóróból a bencés regula hallható, miközben nézegetjük a tárlathoz harminc múzeumból kölcsönözött tárgyakat, a régi vallásos könyvektől az értékes kegytárgyakig. A másik egy fényképkiállítás, amely a mai napig működő lengyelországi kamalduliak közösségét mutatja be három kortárs lengyel fényképész életképszerű, elmélkedő felvételein.
Ez azért izgalmas, mert összevethetjük Majkot a lengyel Bielanyval, s elmerenghetünk azon, hogy milyen lenne ez a hely, ha másképpen alakul a történelem. De megismerhetjük az Esterházy család kastélybeli életét is a vadászteremben, a dolgozószobában és egyéb helyiségekben, amelyeket restaurált vagy a régieket utánzó bútorokkal rendeztek be. Telente itt lakott a Majkon született Esterházy Móric magyar miniszterelnök is, aki a hazai keresztényszociális mozgalom egyik meghonosítója volt. Felesége, Károlyi Margit a világháború után, 1973-ig az egyik cellaházban élte le csendes életét, kétkezi munkával kereste a kenyerét. Az sem merül feledésbe, hogy II. Rákóczi Ferenc a rend franciaországi ágára hagyta a szívereklyéjét, amelyet híven őriztek, mígnem elveszett a világháborúban.