Minden harmadik családban divat a zsebpénz: egy felmérés szerint a hat éven aluliak havonta 500 forintnál kevesebből, a 7–14 évesek 500 és 1000 forint közötti összegből, míg a 15 éven felüliek 2000–5000 forintból gazdálkodnak havonta.
A döntő többségnek 11 éves kor felett már van saját pénze, legyen az zsebpénz, ajándék vagy épp házimunkával szerzett jövedelem. Pénzügyi szakértők szerint nem lehet elég korán kezdeni a tudatos pénzügyi nevelést, hiszen például a bedőlt hitelek aránya is szerényebb lehetne, a családoknál ritkábban fordulna elő anyagi nehézség, ha ezen a téren már jóval korábban beépült volna a köznevelésbe az anyagiakkal való megfelelő bánásmód. A kormány pénzügyi tudatosságot fejlesztő stratégiájában, illetve számos nagyszabású szakmai programban nagy hangsúlyt fektetnek a lakosság, ezen belül az iskolások közvetlen oktatására, gyakorlati ismereteinek fejlesztésére a gazdasági területen.
A jövő pénzügyi szakértőit legkönnyebben már kisgyermekkorban, zsebpénzzel el lehet kezdeni képezni, vallják szakértők. A havonta rendszeresen, fix összegben adott zsebpénz jó eszköz arra, hogy a gyermek megtanulja a pénz megszerzését, beosztását, megtakarítását és gyarapítását. A magyar gyerekek átlagosan havi négyezer forint zsebpénzből gazdálkodnak, az Egmont Epha kiadó felmérése szerint a német gyerekek ennek kétszeresét, az angol gyerekek ennek a háromszorosát is megkaphatják a Halifax Bank adatai szerint.
– Az lenne az optimális, ha a felnövekvő generáció értene a pénz nyelvén, és tudatos, átgondolt döntéseket hozna saját pénzügyi helyzetével kapcsolatban – mondta lapunknak Horváth Magyary Nóra, aki állandó zsűritagja a K&H bank Vigyázz, kész, pénz! elnevezésű pénzügyi vetélkedőjének, amelyet nyolc évvel ezelőtt azért indítottak el, hogy megkönnyítse a felnövekvő generáció eligazodását a mindennapi pénzügyekben. A hasznos témákat feldolgozó sorozatban a zsebpénzről úgy vélekednek a bank pénzügyi szakértői, hogy az megtanítja a fiatalt arra: rendszeres bevételként lehet rá számítani, de be kell osztani.
Figyelmeztetnek, ha elfogyott a zsebpénz, és a szülő a gyermek kérésére idő előtt pótolja azt, az arra tanítja a kicsiket, hogy kiapadhatatlan anyagi forrás áll mögötte. A zsebpénz kapcsán megtanítható az is, hogy az alapesetben havonta járó pénzt miként lehet kiegészíteni: van, aki a házimunkát, mások a jó tanulmányi eredményt jutalmazzák pénzzel – bár a szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy ez jó módszer-e a gyerek motiválására; egy utánkövetéses kutatás szerint azok a fiatalok, akik korábban házimunkával dolgoztak meg a pénzükért, később is jól bánnak a vagyonukkal.
– A pénzzel való gyakorlás legjobb terepe a védett családi környezet. Később nagyobb összegek forognak kockán, ha akkor jut először saját pénzhez a gyerek, amikor először végez nyári munkát vagy ösztöndíjat kap – figyelmeztet Horváth Magyary Nóra. Annak kapcsán, hogy mikortól érdemes zsebpénzt adni, azt mondta, alapvető, hogy a gyermek tudjon alapszinten számolni: ismerje a négy alapműveletet, és fejben is tudjon összeadni. A másik fontos tényező, hogy képes legyen megérteni, hogy öt darab húszforintos nem több, mint egy százas, és hogy egy darab pénzért nem egy darab terméket kap.
– Ez az elvonatkoztatási képesség nagyon fontos ahhoz, hogy lássuk, érdemes-e már pénzt adni, vagy még nem áll a gyerek azon a fejlettségi fokon – jegyezte meg.