Az új, hektáronként 80 eurót (25 ezer forint) érő támogatási formát tavaly összesen 174 ezren igényelték hazánkban. Ezt az összeget ugyanakkor csak abban az esetben kapják meg a termelők, ha a vállalt területen betartanak jó néhány, a talaj- és vízminőség, valamint a biodiverzitás szempontjából jótékony gyakorlatot.
Ilyen előírás például a változatos növénytermesztés és az úgynevezett ökológiai célterületek kijelölése.
A szakember szerint az ellenőrzési eredmények alapján az igényelt támogatás elenyésző része veszett csak el valamilyen igénylési hiba miatt. Vannak azonban olyan területei az új agrártámogatási rendszernek, amelyek sokaknak gondot okoznak. A kérelmeknél például nem volt egyszerű az elektronikus felületen a vizesárkok, vízvédelmi sávok, magányos fák vagy facsoportok, erdőszélek területét pontosan megadni. Kérdéses a célterületként számba vehető ökológiai másodvetés helyzete is, az európai uniós szabályok ugyanis nem tisztázzák, hogy a másodvetésnek meddig kell a földben maradnia. Mivel a brüsszeli bürokrácia is tisztában van a kihívásokkal, ezért félúton előálltak egy egyszerűsítési csomaggal, így a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ellenőrei az első helyszíni ellenőrzés során segíthettek a gazdáknak a célterületek pontos meghatározásában – jelezte a KPMG igazgatója.
Meglátása szerint a zöldítési támogatás a banki hitelezésben is fennakadásokat okozhat. Korábban a pénzintézetek előszeretettel előlegezték meg a területalapon járó támogatást, hiszen azt szinte minden esetben megkapták a termelők. Az új rendszerben ezzel szemben a korábbi keretösszeg 30 százalékát, azaz a zöldítési támogatást csak akkor utalja a hivatal, ha az ellenőrzéseken is megfelelnek a gazdálkodók. – A 2015-ös tanulóév után minden érintett rutinosabban vághat majd neki az új igénylési időszaknak, és a megszerzett tapasztalat sokat segíthet abban, hogy Magyarország 2016-ban is a lehető legnagyobb mértékben használja ki a rendelkezésére bocsátott közvetlen támogatási keretösszeget – tette hozzá Cserháti Gábor.