A közlemény szerint a tervezet magas – a más rendelkezésre álló előrejelzéseket meghaladó – 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a várakozás a bruttó átlagkereset várható dinamikus emelkedésén és az uniós források tervezett nagymértékű felhasználásán alapul. A KT szerint a prognózis reálisan számol azzal, hogy a belföldi felhasználás növekedése az import dinamikus növekedését vonja maga után.
A tanács közleményében kiemeli: a jövő évi gazdasági növekedés forrásai a tervezet szerint elsősorban a háztartások fogyasztása, amely 4,6 százalékkal, illetve a bruttó állóeszköz felhalmozás, ami 12,9 százalékkal nő majd, 20 százalékra emelve a beruházási rátát. Minderre jelentős hatást fejtenek ki az uniós és a hazai forrásból megvalósuló beruházások.
A tervezet szerint a foglalkoztatás is tovább bővül 1,8 százalékkal. Folytatódik a dinamikus bérnövekedés, a bruttó átlagkereset tovább emelkedik, mértéke éves szinten 8,8 százalékra várható. A termelékenység 2,4 százalékkal javul, az export 6,5 százalékkal, az import (az export vonzataként és a belső fogyasztás bővülése következményeként is) 8,2 százalékkal nő. A fogyasztás erősödéséhez a tervezet szerint 3 százalékos fogyasztói áremelkedés is párosul.
Az európai uniós módszertan szerint számított államháztartási hiánycél (a kormányzati szektor hiánya) – a 2017. évivel megegyezően – 2018-ra 2,4 százalék, ami alatta marad a 3 százalékos maastrichti követelménynek és a stabilitási törvény vonatkozó pontjában foglalt mértéknek. A hiány tervezett mértéke segíti az államadósság-mutató alaptörvényben előírt csökkentési követelményének teljesülését is.
A tervezetben – a 2017 végére feltételezetthez képest változatlan, 2018 végére várt devizaárfolyamokkal számolva – az államadósság-mutató 71,4 százalékról 2018 végére 69,5 százalékra csökken – olvasható a KT véleményének indoklásában.
A KT véleménye szerint a gazdasági növekedés várt mértékének elérése szempontjából kockázat, ha a külső körülmények kedvezőtlenebb alakulása következtében az export dinamikája elmarad a tervezettől. Ez az államháztartás bevételi előirányzatainak teljesülését kevésbé veszélyezteti, mivel a bevételek teljesülése meghatározó részben a jövedelmek és a belső felhasználás alakulásától függ.
A KT a véleményében rögzíti: a tervezet azzal számol, hogy 2018-ban az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya a GDP 3,4 százaléka lesz, ami a tervezet indoklásában szereplő levezetés szerint 3,2 százalékos uniós módszertan (ESA) szerinti hiánynak felel meg. A kormányzati szektor egésze ESA-hiányának az uniós szabályozás, valamint a stabilitási törvény vonatkozó pontjában előírt szint – a GDP 3 százaléka – alatt tartását az biztosítja, hogy az önkormányzati alrendszerben várhatóan a GDP 0,5 százalékának, az államháztartáson kívüli kormányzati szektorba sorolt szervezetek körében pedig a GDP 0,2 százalékának megfelelő többlet keletkezik. Ezt a várakozást a Költségvetési Tanács – az elmúlt évek tendenciái, a nem államháztartási szervezetek eladósodását gátló intézkedésekre tekintettel – reálisnak tartja.
A tanács véleménye szerint a gazdaságban a 2016. évi átmeneti (az uniós források felhasználásának visszaesésével összefüggő) lassulást követően 2017-ben a növekedés dinamikusan folytatódhat.
A belföldi intézményi és piaci elemzők is a 2016-os évet meghaladó növekedést prognosztizálnak – jellemzően 3,2 és 4,0 százalék közötti értékekkel. A kormány a 2016. decemberi Makrogazdaság és költségvetési prognózis 2016-2020 című dokumentumában 4,1 százalékos gazdasági növekedést vár 2017-re.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán 2016 novemberében megkötött hat évre szóló megállapodás javítja a kiszámíthatóságot, a munkaadói járulékterhek csökkentése, a társasági adókulcs egyszámjegyűvé tétele, valamint a bérek növelése serkentheti a gazdaságot – közölték.
Teljesül a 2017-es hiánycél
A KT-nak az idei költségvetéséről szóló törvény módosítását tekintve nincsenek olyan ellenvetései, amelyek indokolnák, hogy a dokumentummal kapcsolatban jelezze az egyet nem értését. A tanács az egyhangú döntéssel kialakított véleményében rögzíti: az előirányzat-változások azonos mértékben növelik a központi alrendszer bevételi és kiadási főösszegét, ezáltal az államháztartás pénzforgalmi hiánya és adóssága nem változik. A tanács – figyelemmel egyebek mellett a hatéves bérmegállapodásra, az adócsökkentésekre, a költségvetési tervezéshez képest magasabb gazdasági növekedésre és inflációra, valamint az állami földeladásokból származó többletbevételekre is – a bevételi és kiadási előirányzatok változását megalapozottnak tartja. A Költségvetési Tanács az államháztartás 2017. évi európai uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélját a bevételi és a kiadási előirányzatok változtatásával együtt is teljesíthetőnek látja. A KT megítélése szerint az államadósság-szabály is teljesül, mivel a változatlan árfolyamon számított GDP-arányos bruttó államadósság 2017 végére várhatóan csökken az egy évvel korábbihoz képest.
