Jövő hét szerdán nyújtja be a kormány a 2019-es büdzsét, miután csütörtökön zöld jelzést kapott a Költségvetési Tanácstól (KT).
A „biztonságos növekedés költségvetése” a pénzügyi stabilitás mellett a gazdasági növekedés, a biztonság, a családok megerősítését és a teljes foglalkoztatottságot célozza meg. A KT megalapozottnak tartja a jövő évi, uniós módszertan szerint számított 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt és azt, hogy a GDP-arányos államadósság-mutató az idei 72,9 százalékról 70,3 százalékra csökken. A hiánycél megfelel a hazai és az uniós jogszabályi kritériumoknak, valamint összhangban van a gazdasági folyamatokkal, így képes elősegíteni az államadósság – ezen belül is a devizaadósság – arányának csökkentését és a jövőbeli költségvetési mozgástér növelését. A KT hangsúlyozza: a strukturális egyenlegnek közelítenie kell a középtávú költségvetési célhoz, aminek eléréséhez a gazdasági növekedést nem veszélyeztető lépéseket tart szükségesnek.
A KT 2019-re nézve pozitív kockázatot is lát, mert a törvénytervezet viszonylag alacsony uniós bevétellel számol. A tanács megállapította azt is: a központi költségvetés az előre nem várt kockázatok kivédésére ismételten többféle tartalékot tartalmaz, így a fejezeteknél elkülönítendő stabilitási tartalék mellett az országvédelmi alapban 60 milliárd forint, a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékában 110 milliárd forint áll rendelkezésre. Ugyancsak tegnap hozta nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium az államháztartás május végi helyzetét.
Fotó: MTVA/Váli Miklós
Az előzetes jelentésből kiderül: idén májusban 106,1 milliárd forintos hiányt mutatott az államháztartás központi alrendszere, amivel az első öthavi hiány 1187,5 milliárd forintra emelkedett. A hiány az egész évre előirányzott 1360,6 milliárd deficit 87,3 százaléka. Az uniós kifizetések május végéig elérték a 993,1 milliárd forintot, ami a tavalyi első öt hónap összegének mintegy dupláját jelenti, míg bevételi oldalon 63,9 milliárd forintot számolt el a költségvetés. Idén január–májusban az általános forgalmi adóból 62,0 milliárd forinttal, míg a személyi jövedelemadóból származó bevételek 107,2 milliárd forinttal emelkedtek tavalyról. A biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékok 120,9 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbi időszakét.
A nagyobb bevételek a növekvő foglalkoztatásnak és az emelkedő reálbéreknek köszönhetőek – hangsúlyozta a PM. Az idei évre a kormány változatlanul 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol 4 százalék feletti gazdasági növekedés mellett.
