Továbbra is nagy fejtörést okoz a bértárgyalásokon a hazai, kevésbé versenyképes vállalkozások helyzete, mivel a minimálbér és a garantált bérminimum ezeket a mikro- és kisvállalkozásokat érinti leginkább. A munkaadói oldal dilemmája kettős: egyfelől a bérfelzárkózás folytatása elengedhetetlen a regionális versenytársakhoz, vagy akár a nyugati országokhoz, másfelől ezt úgy kell végrehajtani, hogy a nagyszámú hazai mikro- és kisvállalkozás ezt meg tudja termelni, ne menjen tönkre, vagy adott esetben ne maradjanak el azok a fejlesztések, amelyek éppen a helyzetüket javítanák – mondta a Magyar Időknek Perlusz László.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a munkaadói oldalnak sem érdeke a tartósan alacsony bérszínvonal, ezért az érintett vállalkozói rétegnek olyan, a kormánnyal és a munkavállalói oldal képviselőivel közösen kidolgozott megoldásra van szüksége, amely növeli versenyképességüket, mivel ez elengedhetetlen feltétele a bérköltség-növekedés kigazdálkodásának.
Perlusz László felidézte: a felmérések azt mutatják, a nem tőkeerős, kevésbé versenyképes hazai vállalkozói réteg – például a kiskereskedelemben vagy az építőiparban – az elmúlt években már elhalasztotta bizonyos beruházásait vagy a létszám bővítését annak érdekében, hogy ki tudja gazdálkodni a magasabb minimálbéreket, de ezek egyszeri tételek voltak, sokuknál már nincs tartalék, másra átcsoportosított tétel.
– Jól átgondolt, megfontolt minimálbér- és garantált bérminimum-emelésre van szükség tehát jövőre annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a hazai, mintegy félmillió mikro- és kivállalkozás, amely jelenleg is elmaradottabb a versenyben – emelte ki a főtitkár.
A minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen nőtt az elmúlt években, mint a gazdaság, ráadásul ez a két tétel pont azoknál a kicsiknél jelent nagy kihívást, amelyeknek inkább gyorsabb ütemben kellene fejlődniük. A főtitkár kitért arra is, hogy a versenyképesebb, hatékonyabb vállalkozások a legtöbb esetben már nem a kötelező legkisebb keresetekért foglalkoztatják munkavállalójukat, ráadásul a szakemberigény következtében, piaci alapon emelik a kereseteket. Ezt igazolja, hogy a nemzetgazdaság egészét tekintve két számjegyű volt a bérnövekedés – tette hozzá a főtitkár.
A szakszervezetek a minimálbér 13, valamint a garantált bérminimum 15 százalékos emelését szeretnék jövőre, ezzel szemben a munkaadói képviseletek mindenképpen egy számjegyű mértékről egyezkednének, kezdeti ajánlatuk a héten kezdődött egyeztetésen 5-5 százalék volt. Lapunk korábban beszámolt róla: az átlagos, megfelelő szinten bővülő hazai vállalkozások elbírnák a munkavállalók által szorgalmazott emeléseket.