Kivizsgálja az utolsó napok hatalmas arányú új szerződéskötését a lakástakarékoknál a piacfelügyelet – jelentette be tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékese. Windisch László, a jegybank területet felügyelő alelnöke a távirati irodának elmondta, hogy az MNB adatokat kért be a piaci szereplőktől a lakás-takarékpénztári törvény módosítása előtti ügyfélrohamról.
Az elmúlt napokban valamennyi hazai lakás-takarékpénztárnak nyilatkoznia kellett arról, hogy mekkora betét- és hitelállománnyal rendelkeznek majd november 16-i dátummal. Az adatbekérési időpont oka, hogy a piaci szereplőknek a törvény szerint harminc napjuk van feldolgozni szerződéseiket. A lakás-takarékpénztári törvény módosítása október 17-én lépett életbe, így mostanra válik láthatóvá az utolsó napokban kötött állomány.
A kormányzat gyorsított ütemben, lényegében napok alatt döntött a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetéséről. Ennek megfelelően sokan az utolsó pillanatban igyekeztek szerződést kötni, mivel ezekre még ugyanúgy jár az állami támogatás, mint azokra a megállapodásokra, amelyeket korábban kötöttek. Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég a Világgazdaság konferenciáján arról beszélt, hogy még ez a meglepően gyors törvényalkotás is túl lassú volt, lévén a jogszabály hatálybalépéséig kihasználható napokban is 140 ezerrel, tíz százalékkal emelkedett a szerződésállomány.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfón elmondta, felmerült annak a gyanúja, hogy az utolsó napok rohama során több szerződést visszadátumoztak. Az egyes szolgáltatók akkor eltérően viszonyultak ahhoz, hogy a jogszabály hatálybalépését megelőzően aláírt új szerződéseket meddig fogadják be. Elképzelhető, hogy menet közben voltak olyanok, akik a dátumokat átírták, eddig azonban nem merült fel, hogy tömeges jelenségről lenne szó.

Sokan visszaéltek a lehetőséggel: luxuskörülményekre fordították az állami támogatást
Fotó: 123RF
Ezt Windisch László tegnapi nyilatkozata is megerősítette. Elmondása szerint, bár a kimagasló szerződésszám valóban figyelemfelkeltő, eddig a jegybankhoz nem érkezett olyan információ, amely szerint ne szabályosan kötötték volna meg a törvénymódosítás előtti utolsó napokban a szerződések egy részét.
Varga előadásában felvetette, hogy azért is indokolt a lakástakarékok állami támogatásának eltörlése, mert a támogatást nem arra a lakáscélra fordították az igénylők, amire azt az állam szánta, illetve a szolgáltatók is indokolatlan haszonra tehettek szert. Mint kifejtette, Magyarországon harmincszázalékos volt az állami támogatás, ez jóval magasabb, mint más országokban, ráadásul a kormányzat szerint a támogatott pénztári megtakarításokat az ügyfelek is gyakran luxusköltésre vették igénybe. Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke a lakástakarékok támogatását megszüntető javaslat benyújtója, szaunák építéséről beszélt.
Varga tegnap az ATV-nek adott interjúban egyúttal megnyugtatta a közvéleményt. Ahogy az eredeti törvénymódosításból sem következett, a kormánynak továbbra sincsenek olyan deklarált tervei, hogy visszamenő hatállyal belenyúljanak az élő lakástakarék-szerződésekbe, így ezekre kifutásukig ugyanúgy jár a támogatás.