Vitanapot tartott hétfőn az Országgyűlés az LMP kezdeményezésére a devizahitel-károsultak további megsegítéséről. Az ellenzéki párt azért kezdeményezte az eszmecserét, mert szerintük miközben a kormánytöbbség lezártnak tekinti a devizahitelesek ügyét, közülük jelenleg több ezren állnak kilakoltatás előtt, még mindig rengeteg peres eljárás indul, az árfolyamgátas hiteladósok pedig a forintosítást követően rosszabbul jártak.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára felszólalásában arra emlékeztetett: a polgári kormány a 2010-es kormányváltást követően több módon segítette a devizahiteleseket, egyebek mellett a jelzálogalapú devizahitelek betiltásával és a kamatemelés korlátozásával, amit az MSZP nem szavazott meg. A kormány emellett segített az árfolyamgát bevezetésével, amit az ellenzéki pártok szintén nem szavaztak meg, ráadásul a végtörlesztést sem támogatták. A kormány 2014-ben döntött a bankok elszámoltatásáról, ezermilliárdos az a nagyságrend, ami visszajárt a hiteleseknek.
Az államtitkár szerint az ellenzék kétszínűségét jól mutatja az is, hogy a forintosításról szóló törvényt egyetlen ellenzéki frakció sem támogatta. Dömötör Csaba felidézte, ha van felelőse az egész devizahiteles válságnak, akkor az éppen az MSZP.
– A devizahitelezési válság a 2000-es évek szociálliberális kormányainak a szégyenteljes öröksége, amelyet a mai napig nem sikerült teljesen kihevernie az országnak – emlékeztetett Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára.
– A szocialisták nem segítették az adósokat, így a devizahitelezési válság kezelése a polgári kormányra maradt, a Fidesz–KDNP emiatt sorra hozta meg a devizahiteleseket segítő intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően 25-30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, és ezermilliárd forinttal a családok terhei – hangsúlyozta az államtitkár a távirati iroda tudósítása szerint.
A fideszes Bánki Erik pedig felelevenítette azokat az eseményeket, amelyek a devizahitelezési válság kialakulásához vezettek. A devizahitelek 2002-ben csak marginális részét adták a hitelezési piacnak, de a szocialista kormányok leépítették a támogatott lakáshiteleket, miközben emelkedtek a kamatok, a forinthitelek pedig egyre drágábbak lettek: 11,5 százalékos szintre is növekedett a jegybanki alapkamat. A bankok a forintkamatok feléért kínáltak devizahiteleket a lakosságnak, így a devizakölcsönök szintje több mint százszorosára nőtt 2008-ra. Ehhez képest az Orbán-kabinet lehetetlenné tette a devizahitelek folyósítását, a végtörlesztéssel pedig 370 milliárd forintot takarítottak meg a családok. Elhangzott: a Nemzeti Eszközkezelő 41 437 lakást vásárolt meg és további 36 ezret tervez, eddig 150 ezer ember lakhatását tudták megoldani.
Árverési hirdetmények a falon: sok otthon került kalapács alá
Szél Bernadett, az LMP társelnöke arra a kérdésre kereste a választ, ha a kormány az elmúlt években nem oldotta meg a devizahitelezési válságot, akkor a fennmaradó öt hónapban milyen intézkedések várhatók tőle. A politikus szerint 15 évvel ezelőtt elhitették az emberekkel, hogy egy vállalható törlesztőrészlettel tisztességes otthonhoz juthatnak.
A Jobbik a károsultak pénzének visszaszerzését várja a kormánytól. Z. Kárpát Dániel, a párt képviselője azt hangsúlyozta: senki sem vitatja, hogy az MSZP azért nem mer részt venni a vitán, mert a devizahitelek felfutása az ő korszakukhoz köthető. Megjegyezte, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején, amikor látszott, hogy nagy lesz a baj, a Fidesz lapított. Azt viszont gesztusértékű, de jó lépésnek tartotta, hogy legalább a választásig érvényben van egy moratórium.
A szocialisták bojkottálták a parlamenti vitanapot.
Korábbi közleményében a MSZP bírálta az ellenzéki pártokat, amiért azok vitanapot kezdeményeztek, ugyanis a szocialisták szerint a devizahitelesek problémáit nem egy vitanap fogja rendezni, hanem a kormányváltás.
