– Amennyiben kedvezően alakul a lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó sorsa, annak mintájára a jövő évi költségvetés tavaszi tervezésekor olyan intézkedés születhet hazánkban, mely az arányosabb közteherviselés és a piaci erőviszonyok kiegyenlítődése érdekében újabb adónemet vagy díjfizetési kötelezettséget ró a nagy forgalmú áruházláncokra – jelentette ki a Magyar Időknek a kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos.
Szatmáry Kristóf ezt annak kapcsán mondta, hogy hétfőn a Lengyelországban hamarosan bevezetendő kiskereskedelmi különadóról szóló elképzelés újabb részletei láttak napvilágot. A magyar kormány kereskedelempolitikai döntéseihez hasonló elvek mentén megállapított lengyel különadó az elképzelések szerint a legalább havi 1,5 millió złoty (105 millió forint) bevételt elérő kereskedelmi vállalatokra vonatkozik majd, míg az alacsony forgalmú kisebb üzletek nem fognak adót fizetni. A sávos adókulcsok szerint, havi bevétel alapján számított új közteher megfizetését Lengyelországban nem kötik négyzetméterhez sem, vagyis nem számít majd, mekkora üzletben érik el a különadóval terhelt forgalmat. A lengyel elképzelés szerint a havi 300 millió zlotynál (21 milliárd forintnál) alacsonyabb bevételt kimutató kereskedőket 0,7 százalékos különadó terhelné, az ennél magasabb bevételeket 1,3 százalékos kulcs szerint adóztatnák meg. Hétvégente és a munkaszüneti napokon azonban eleve magasabb, 1,9 százalékos kulcs alapján kellene fizetniük a láncoknak.
Szatmáry Kristóf
– A varsói eseményeket figyeljük és tájékozódunk a tervezet részleteiről, mert továbbra sem tettünk le arról, hogy a progresszív adókulcsok miatt az év végén kivezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díj után a nagy cégeket jobban bevonjuk a magyarországi közteherviselésbe – mondta a magyar kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos. Szavai szerint a hazai törvényalkotás tavaszi időszakáig kiderülhet, hogy a lengyel kormány talált-e olyan sávos adózási módot, amit az Európai Bíróságnál kevésbé fognak ellehetetleníteni, mint ahogy azt hazánk esetében tették.
Szatmáry elmondta, a lengyel kiskereskedelmi különadó részleteinek ismeretében azt vizsgálják, a közteher küldetése egyezik-e a magyar kormány céljaival, és azok miként illeszthetők be a hazai piaci viszonyok közé. A miniszteri biztos emlékeztetett, Magyarország esetében a korábban sávos adókulcsok alapján megállapított élelmiszerlánc-felügyeleti díjat azért kellett tavaly visszaállítani az eredeti, egykulcsos mértékre, mert Brüsszel elutasít minden, progresszív adózáson alapuló közterhet. Szatmáry szerint ez a lengyel elképzelések kapcsán is várható.
– Figyeljük Brüsszel reakcióját. A fő kérdés az, hogy a lengyelek megtalálják-e a progresszív adózásnak azt a módját, amely Magyarországon is bevezethető lehet – szögezte le Szatmáry Kristóf. Annak kapcsán, hogy a hétvégi értékesítés után magasabb adókulcsok alapján fizetnek majd a lengyelországi láncok, megjegyezte: nálunk a kötelező vasárnapi pihenőnap miatt hétvégente más piaci viszonyok jellemzőek.
A fő kérdés az, hogy a lengyelek megtalálják-e a progresszív adózás elfogadható módját Fotó: Mirkó István
Emlékezetes, 2011 és 2013 között Magyarországon is volt kiskereskedelmi különadó, melynek során progresszív adózás érintette az évi 500 millió forintnál magasabb bevételű láncokat. A közteher miatt uniós per indult, melynek során azt vizsgálták, a rendelkezés indokolatlanul magasabb terhet jelent-e a multiláncoknak. Bár időközben a magyar kormány kivezette a különadót, utóbb megállapítást nyert, hogy az nem valósított meg diszkriminációt.
