Jogosan tartanak többen attól, ha kormányváltás történne, borulna az elmúlt években bevált és sikeres gazdasági modell – mondta lapunknak Boros Imre közgazdász. A szakembert annak kapcsán kérdeztük, hogy tegnapi lapszámunkban beszámoltunk arról a külföldi elemzésről, amelyet korábban a Mandiner gazdasági szakblogja, a Makronóm is ismertetett. A külföldi cikk az Orbán-kormány bevált unortodox intézkedéseit méltatta.
Frédéric Guirinec, a MoneyWeek brit pénzügyi lap tudósítója, a JP Morgan volt befektetési elemzője arról írt, hogy magánnyugdíjpénztári források felhasználásával Magyarország lefaragta a költségvetési hiányt, később pedig csökkentette a háztartások rezsiköltségeit is. A devizaadósság problémája is megszűnt.
Boros Imre közgazdász szerint a választás tétje nagyon nagy
Fotós: Kurucz Árpád
Az eladósodás is megállt, a háztartások adóssága negyven százalékról kevesebb mint húsz százalékra csökkent. A kormányzat költségvetési többleteket halmoz fel, emiatt is csökkent az államadósság a GDP 74 százalékára. Magyarország már vonzó beruházási célpontja a külföldi befektetőknek, különösen a gyártási szektorban. A cégeket korántsem kizárólag az alacsony bérköltségek vonzzák, hanem a jó életminőség és a kiváló oktatási rendszer is.
Ha április 8-án kudarcot vallana a kormány, az drasztikus változásokat, esetleg a sikeres unortodox gazdaságpolitika végét is jelenthetné, emiatt a brit pénzügyi lap szerint a leendő külföldi befektetők jobban teszik, ha kivárják a választások eredményét.
Boros Imre emlékeztetett: 2010 után az Orbán-kabinet olyan váltást hajtott végre, amely lehetővé tette a többletjövedelmek termelését. Ezzel egészséges szerkezetben nőhet a gazdaság. A bővülés mértéke mára meghaladta a négy százalékot. A közgazdász felhívta a figyelmet arra is, hogy új osztozkodási modell jött létre. Azok a cégek, amelyek termelést folytatnak, elkerülték a különadókat, azaz nem kurtították meg a jövedelmüket.
A bankok és a kereskedelmi szektor jövedelme mérséklődött ugyan, de ez is fedezetet adott az államháztartás rendbetételéhez, valamint a bérek emeléséhez. Ez pedig a fogyasztás erősödésén keresztül visszacsorog a kereskedelembe és a közkasszába is.
Boros Imre szerint ha visszajönne a balliberális tábor, ott folytatnák, ahol 2010-ben abba kellett hagyniuk. Ehhez előbb lebontanák a jelenlegi modellt, és előtérbe helyeznék a nemzetközi pénzügyi befektetők érdekeit. Ide tartoznak a bankok, a brókercégek és az offshore háttérbe ágyazott alapítványok.
Nem kétséges, hogy Matolcsy György jegybankelnök idő előtti eltávolításával is megpróbálkoznának. A balliberális kormányok idején ugyanis a Magyar Nemzeti Bank vezetése nem akarta elindítani az alapkamat csökkentését. A megváltozó politika az infláció emelését hozná, ami miatt emelnék az alapkamatot, ezzel pedig rosszul járna az állam és azok az adósok is, akik nem fix kamatozású hiteleket vettek fel. A külföldi pénzügyi szervezetek azonban örülhetnének, mert már vihetnék is ki a pénzt az országból.
A közgazdász szerint tehát a tét nagyon nagy, mert a balliberális kormányok idején mindig nőtt az ország nemzetközi kitettsége, ezáltal pedig a sérülékenysége. Ha pedig elveszítjük az önállóságunkat, akkor kiszolgáltatjuk magunkat a fejlett uniós államok akaratának, Brüsszelnek és a nemzetközi pénzügyi hatalomnak.
Az a kérdés is felmerül, hogy egy balliberális kormány mennyire harcolna azért, hogy hazánkban megmaradjon az adózás saját körben tartása. A fejlettebb államok ugyanis azért lobbiznak, hogy az unióban egységesítsék az adópolitikát, hogy ezzel Magyarország és a térség államai veszítsenek a versenyképességükből, így kevesebb eséllyel tudnánk ide csábítani a külföldi termeléssel foglalkozó multinacionális cégeket.
Mindezzel pedig csökkenne Magyarország szuverenitása, amelynek megvédéséért amúgy is jelentős erőfeszítéseket tesz az Orbán-kormány.
