Megkezdődött az észak-balatoni vasútvonal fejlesztése – tette közzé az állami beruházó. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) azt közölte, hogy a Szabadbattyán – Tapolca – Keszthely villamos üzem kiépítésének első ütemében a Szabadbattyán és Balatonfüred közötti szakasz újul meg. Az előkészítésre és kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás sikeresen zárult, a szerződés hatálybalépését követően elindultak a munkálatok.
A nyertes vállalkozó az ÉB 2018 Konzorcium, a szerződés nettó összege 23 milliárd forint, amely magába foglalja a Szabadbattyán–Balatonfüred vonalszakasz villamos üzem kiépítésének, állomások részleges akadálymentesítésének, felsővezeték-építési, vasútépítési és kiegészítő építési munkáinak tervezését és kivitelezését. A tervezési feladatok elvégzését követően, a látványos kivitelezési munkálatok 2019 őszén kezdődhetnek meg. A beruházás teljes zárása körülbelül 2,5 év múlva várható.
A fejlesztés keretében megvalósulhat a Szabadbattyán–Balatonfüred közötti 55 kilométeres rész villamosítása, továbbá Polgárdi, Balatonkenese, Balatonfűzfő és Alsóörs vasútállomások átépítése és akadálymentesítése. Ez magában foglalja a szükséges kitérők cseréjét, az 55 centiméter magas peronok építését, az utastájékoztató rendszer korszerűsítését, a térvilágítás felújítását is. A projekthez kapcsolódik a szabadbattyáni transzformátor-alállomás bővítése is. A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF beruházásában, uniós és hazai forrásból valósul meg.
A Balaton északi partján Tapolcáig haladó 29-es vasútvonal turisztikai szempontból kiemelt jelentőségű. A vakációzók jelentős része ezen a pályán keresztül éri el a kiszemelt szálláshelyét nyáron.
A Balaton szemközti oldalán az M7-es autópálya részben leveszi az ott futó vasúti pályáról a terhelést, de északon az 1909-ben épült egyvágányos szakasz mellett az M8-as gyorsforgalmi út vezeti el a forgalmat, amely bár az utóbbi években sokat fejlődött, de a megengedett legnagyobb sebesség csak 110 kilométer óránként, számos szakaszán korlátozzák a száguldást, és akad rajta körforgalom, sőt Inotánál zebra is.
Ha elkészül az északi parti pálya villamosítása Füredtől Tapolcáig, majd Keszthelyig, akkor körbejárható lesz a Balaton elektromos vonatokkal. Ez azért nagy jelentőségű, mert a tó egész körzete csaknem összefüggő üdülőterület, amelynek zöld jellegét így tiszteletben lehet tartani.
A tó déli partján idén nyáron fejeződött be a teljes körű rekonstrukció. A Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti vonalszakasz felújítása jelentőségét az adja, hogy a vonal nyáron a második legforgalmasabb az országban, ennek ellenére évtizedekig nem történt itt jelentős pálya-korszerűsítés.
A 2010-ben kezdett felújítások révén több mint 200 kilométeren újították fel a vasúti infrastruktúrát nettó 224 milliárd forint hazai és uniós forrásból. Ennek köszönhetően a vasút versenyképessé vált a közúttal szemben, ugyanis az expresszek menetideje Budapest és Keszthely között újabb tíz perccel, Kaposvár és Fonyód között húsz perccel csökkent.
Először a Lepsény–Szántód-Kőröshegy közötti szakasz épült át, majd ennek folytatásaként 2016-tól 2018-ig a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres szakasz, valamint a hozzá csatlakozó, szintén 53 kilométer hosszú Fonyód–Kaposvár vonal.
