Elsősorban az innovatív, dinamikusan fejlődő, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat nevezzük startup vállalkozásoknak, a fogalmat talán a Prezi online prezentációs alkalmazás kifejlesztésekor, elterjedésekor ismerhettük meg. Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) kuratóriumi elnöke a Magyar Idők kérdésére kifejtette: ezek a cégek elsősorban olyan induló és nagy növekedési potenciálú mikrovállalkozások, tehát 10 fő alatti kis cégek, amelyek a regionális vagy a globális piacot célozzák meg fejlesztéseikkel, termékeikkel, tehát elsősorban nem a belföldi lehetőségekben gondolkoznak.
Példaként említette, hogy egy belvárosi reggelizőhely megnyitása hiába sorolható az induló mikrovállalkozások közé, nem nevezhetjük startupnak, mivel elsősorban a helyi közösség számára nyújt szolgáltatást, azonban a startup fogalmára jelenleg nincs külön szabályozás. Fontos különbség, hogy a startup vállalkozó (startupper) elsősorban nem a vállalkozása beindítását tartja elsődleges szempontnak, hanem az adott ötlet, elgondolás megvalósítását. Jellemzően sok jövendőbeli startupper először a munkaerőpiacon alkalmazottként helyezkedik el, s csak azt követően alapít vállalkozást, ha már egy bizonyos szintre fejlesztette, elindította ötletét. Ennek egyik oka lehet, hogy az önfoglalkoztató vállalkozónak – amint megalapítja cégét – egyből meg kell fizetnie a járulékokat, ezért sok esetben kivárnak. Ha később felvesz valakit, abban az esetben a munkahelyvédelmi akció kedvezményei az alkalmazottja után már elszámolhatók. Egyértelmű ágazati besorolást sem lehet adni ezeknek a vállalkozásoknak, mivel a nemzetgazdaság szinte minden területén jelen vannak. Jellemzően infokommunikációs megoldásokkal mutatkoznak be a piacon a startupok, viszont ezeket a megoldásokat hasznosíthatjuk akár az informatika, akár az egészségügy, akár a mezőgazdaság területén, a legfőbb kritérium az innováció.
Orvosi rendelőben. Egészségügyi fejlesztésekbe is belevágnak a feltörekvő cégek
Az innováció tehát mindenképp hozzárendelhető a startupokhoz, ráadásul a nyugat-európai országokhoz képest sem beszélhetünk behozhatatlan lemaradásról, mivel a startup ökoszisztéma mindössze egy évtizedes múltra vezethető vissza – részletezte a BVK elnöke. Eltérők a tapasztalatok a nagy startupközpontok, tehát a Szilícium-völgy, a távol-keleti ökoszisztémák, vagy Tel-Aviv, valamint a nyugat-európai nagyvárosok, Berlin, Párizs között. A tapasztalatcserére, a magyarországi vállalkozások bemutatására viszont rendkívül jó alkalom a számos innovációs fórum, fesztivál, kiállítás. Szalai Piroska emlékeztetett: a BVK Be Smart versenyén előkelő helyen szereplő startupok mutatkozhattak be legutóbb Tel-Avivban. Először tavaly kaptak megívást hazai startupok az izraeli magyar nagykövetség szervezésében a nagyszabású tel-avivi Digital Life Design (DLD) elnevezésű eseményre.
A DLD mellett idén egy külön a V4-országok számára szervezett konferencián is bemutatkozhattak a magyar startupok. Csak ezen a kísérőrendezvényen több mint 250-en érdeklődtek a hazai startuptechnológiák iránt. Ez tehát bizonyítja, hogy hatalmas lehetőség rejlik a hazai innovációs megoldásokban. A környező országokban – Magyarországhoz hasonlóan – szintén nagy sikereket érnek el a startupok, jelentős fejlődés tapasztalható, a piac pedig óriási, hiszen ezen államok lakossága meghaladja a 65 millió főt. Az együttműködést pedig érdemes fejleszteni, ezeknél a vállalkozásoknál ugyanis a nyelvi korlátok sem jelentenek komoly akadályt, emellett jelentősen hozzájárulhatnak a nemzetgazdasághoz.
Magyarországon általában jellemző, hogy a fiatalok ragaszkodnak a vállalkozásukhoz, míg sokan a világban ötletük megvalósítását követően újabb cégalapításba, újabb innovatív fejlesztésbe vágnak – mondta Szalai Piroska. Szintén fontos kérdés a hazai kkv-knál a generációváltás kérdése, tehát az, hogy a fiatal önálló vállalkozást indít-e, vagy a felmenői cégéhez adja hozzá azokat az innovatív megoldásokat, amelyek továbbviszik azt. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a közép-európai régiónak komoly potenciálja van nagyobb helyet elfoglalni a jövőben Európa startuptérképén.
Szalai Piroska azonban arra figyelmeztetett, az még önmagában kevés, ha valakinek van egy jó ötlete. Elsősorban finanszírozási oldalról akkor fordulhat akár a BVK-hoz, vagy más megoldáshoz, ha rendelkezik már valamiféle konkrét üzleti tervvel, még ha az nem is hosszú távú. Fontos, hogy a leendő startupper felmérje a piacot, tisztában legyen a lehetőségeivel, akár a prototípus legyártásával, vagy a kivitelezhetőséggel, az esetleges megrendelések teljesíthetőségével. A versenyeken ugyanis nemcsak a találmány érdekli a résztvevőket, hanem az üzleti megvalósíthatóság is. Magyarországon már szerencsére számos inkubátorház segítheti az ötletgazdag fiatalokat. Ezeken a bázisokon nemcsak az adott technológia áll rendelkezésre, de segítséget kaphatnak a többi vállalkozótól, akár a termék, akár az üzleti terv megvalósításához is. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány is számos rendezvényt szervez, emellett több területen is segít a vállalkozásban – tette hozzá Szalai Piroska.
