Végéhez közeledik az európai távközlési reformfolyamat: a múlt héten újra összeültek az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács képviselői, hogy az Elektronikus hírközlési kódex formálódó tervezetéről tárgyaljanak.
Azért van szükség az ágazat jelenlegi uniós szabályozási keretének felülvizsgálatára, hogy a beruházások, a verseny és a fogyasztóvédelem ösztönzése, valamint új szolgáltatások fejlesztésének elősegítése révén Európa felkészülhessen az 5G-korszakra.
Ennek támogatására a kódex többek között új rendelkezéseket vezetne be a gigabit/másodperc sebességre képes hálózatok Európa-szerte történő bevezetése érdekében, emellett megfizethető, funkcionális internet-hozzáférés biztosítására ösztönözné a szolgáltatókat.
A kódex által megfogalmazott irányok 2020-tól hazánk hírközlési piacának szabályozását is meghatározzák. Annak érdekében, hogy a digitális környezet Magyarországon is kiegyensúlyozottan fejlődjön tovább – lendületet adva a versenyképességnek, a fenntartható gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatásnak és a társadalmi esélyegyenlőségnek – a kódex tartalmának tekintettel kell lennie a technológia fejlődésére és a piacok fejlettségére.
Vitatott pontok
Az Európai Tanács a kódexet az egységes digitális piaci stratégia fontos alkotóelemének tekinti, mivel ez szabályozza majd a digitális gazdaság által megkívánt új vezetékes- és mobil-infrastruktúra egészét. Az új rendelkezések a nagyon nagy sebességű – gigabit/másodperc sebességre képes – hálózatok bevezetését hivatottak szolgálni Európa-szerte. E célkitűzések teljesüléséhez elsősorban a beruházások ösztönzésére és kiszámítható szabályozási környezetre van szükség.
Azonban a kódex jelenlegi formájában nem szolgálja a korábban megfogalmazott, összeurópai célok megvalósulását a nagy múltú európai távközlési cégeket tömörítő ETNO szerint. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy szükséges volna a szolgáltatók közötti kereskedelmi megállapodások és közös beruházások létjogosultságának elfogadása, valamint az ezeken túlmutató szabályozás elkerülése a hálózatok teljes élettartama alatt.
Úgy vélik, hogy szakítani kell a hagyományos hálózatokra és piaci struktúrára épülő, a (nagykereskedelmi) árakat és szolgáltatásokat szabályozó gyakorlattal. Adott esetben elegendőnek kell tekinteni az átláthatóságot és megkülönböztetésmentességet biztosító szabályozást.
Mindemellett az 5G-korszak kezdetén a mobilszolgáltatók szövetsége is felhívta a figyelmet a kódex frekvenciagazdálkodást érintő elemeinek jelentőségére. Az EU kifejezett célja, hogy Európa beruházásai és technológiai fejlesztése is felgyorsuljon. A beruházásösztönzés egyik eleme lehet a jelentős pénzeket felemésztő frekvencialicenc megvásárlásához fűződő jogok kellő hosszú távú, legalább 25 évre szóló biztosítása.
Európa nagy esélye
Márpedig az 5G-hálózatok fejlesztése kulcsfontosságú a kontinens versenyképességének megőrzése szempontjából, vagyis hogy Európa érdemi versenytársa legyen az észak-amerikai és az ázsiai gazdasági térségnek.
Ehhez különösen fontos egy közös európai politika, hiszen miközben az Egyesült Államokban, illetve Kínában 4-5 országos szolgáltató lát el 300 millió, illetve 1,5 milliárd lakost, addig Európában a mintegy 500 millió lakosra több mint 200 nemzeti szolgáltató jut, így sokkal nehezebben érik el a hatékony versenyhez szükséges méretgazdaságosságot.
Elfogadás előtt
A tervek szerint a kódex júniusban kerülne az Európai Tanács és az Európai Parlament elé, majd szeptemberben emelkedne jogerőre. A tagállamok 2020-ig kapnának időt a szabályozás implementációjára.
Az Európai Bizottság szerint ha az EU 2020–2025-ig végrehajtaná az 5G Európa-szerte történő bevezetéséhez javasolt intézkedéseket, abból évente 146,5 milliárd eurósra becsülhető anyagi előnye származna. Emellett ezek az intézkedések akár 2,4 millió új munkahely létrejöttét is eredményezhetnék.