A negyedik vasúti csomagról kötött megállapodás fokozatosan megnyitja a belföldi vasúti személyszállítási piacot a verseny előtt. Az Európa Tanács és az Európai Parlament által most tárgyalt jogszabály értelmében a jövőben valamennyi európai vasúti társaság végezhet szolgáltatást az unió egész területén.
Az újonnan belépő piaci szereplők az alku értelmében 2020-tól nyújthatnak majd kereskedelmi szolgáltatásokat, vagyis piaci alapon – állami támogatás nélkül – működtethetnek járatokat. Második lépcsőben, 2023-tól pedig – bizonyos esetek kivételével – a vasúti közszolgáltatási szerződések odaítéléséről is versenyeljárásokon kell majd dönteni, amelyek az összes uniós vasúttársaság számára elérhetők lesznek.
A MÁV-Startnak és a GYSEV-nek jelenleg 2023-ig van közszolgáltatási szerződése az állammal személyszállításra. Azután a költségvetésből támogatott járatok működtetéséért pályázniuk kell a szolgáltatóknak, köztük a MÁV-nak is. A tagállamoknak ugyanakkor – jól körülhatárolt esetekben – továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy közvetlenül ítéljenek oda vasúti közszolgálati szerződéseket.
Brüsszel azzal érvelt a negyedik vasúti csomag elfogadása mellett, hogy a már liberalizált belföldi vasúti piaccal rendelkező tagállamokban – például Nagy-Britanniában – jellemzően megnövekedett a járatsűrűség, javult a szolgáltatások színvonala és csökkentek a díjak. Azt várják, hogy a fokozatos piacnyitás javítani fogja a vasúti szolgáltatások teljesítményét.
Az Európai Bizottság eredetileg 2019-re jelölte volna ki a piacnyitás végső időpontját, míg a tagállamok 2015 októberében elfogadott közös álláspontja 2026-ig kitolta volna ezt az időpontot, miközben a vasúti árufuvarozási piacot már 2007-ben liberalizálták. Az Európa Tanács most sikerként tekint a 2023-as végső időpontra.
Változásokat hoz az unió negyedik vasúti csomagja
Az európai belföldi vasúti személyszállítási piac 30-40 százaléka nyílt meg mostanáig a verseny előtt, alapvetően a nagy sebességű vasúti hálózaton. Többek között Olaszországban és Csehországban üzemeltet legalább két vasúti társaság járatokat ugyanazon a nagy sebességű vonalon.
A tagállamok többsége ugyanakkor a gyakorlatban mellőzi a közbeszerzési tendereket, ami az Európai Bizottság megítélése szerint az optimálistól messze elmaradó beruházási feltételeket eredményez.
A negyedik vasúti csomag két részből állt, az egyik a belföldi vasúti személyszállítási piaci szolgáltatások liberalizálásáról, a másik a vasúti infrastruktúra irányításáról szólt. A csomag technikai, a határok átjárhatóságát biztosító pilléréről már 2015 júniusában megállapodtak a törvényhozók.
Az európai vasúti társaságok tehát legkésőbb 2023-ig hátrányos megkülönböztetés nélküli hozzáférést élveznek majd valamennyi EU-tagállam piacához azzal a céllal, hogy ott belföldi személyszállítási szolgáltatásokat nyújtsanak.
A teljes piacnyitás azt jelenti, hogy saját kereskedelmi szolgáltatást kínálhatnak más vasúti társaságokkal versenybe szállva, vagy részt vehetnek közbeszerzési tendereken. A közszolgáltatási szerződések odaítélése során a versenypályáztatás lesz a fő szabály.
Az EU-ban a belföldi vasúti személyszállítási piac nagyjából kétharmadát közszolgáltatási szerződések fedik le, ami évente 21 milliárd eurós piacot jelent.
