Három gazdaságfejlesztési stratégiáról tárgyalt az elmúlt két ülésén a Nemzeti Versenyképességi Tanács, ebből tegnap vitatták meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontból álló csomagját, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságfejlesztési stratégiáját, miután korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már bemutatta elképzeléseit.
Mint azt Varga Mihály pénzügyminiszter újságíróknak tegnap elmondta, a tanács véglegesítette a nyelvoktatási és képzési javaslatcsomagot, és áttekintette az új felvetéseket, amelyek célja Magyarország hosszú távú versenyképességi felzárkózásának elérése. A minisztérium által kiadott tájékoztatás szerint az MNB intézkedési tervét Virág Barnabás monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgató ismertette.
A dokumentum ambiciózus makrogazdasági célszámokat határoz meg 2030-ra, amelyek az elemzés szerint elérhetők a tanulmányban foglalt 180 intézkedés megvalósításával. Nemzetközi statisztikákkal összevetve bizonyítja, hogy a magyar gazdasági növekedést a mennyiségi jellemzők helyett a minőségi javulásra kell építeni, ehhez pedig a termelékenység növekedése szükséges.
Az ITM stratégiáját Palkovics László miniszter mutatta be. A munkaanyag elemzi és indokolja, hogy mely globális megatrendek határozzák meg a magyar gazdaságpolitika mozgásterét, de vizsgálja a hazai gazdaságpolitika rendszerváltoztatás óta eltelt kulcsfontosságú folyamatait is, különös tekintettel a duális gazdaságszerkezet létrejöttére.

Egységesítik a javaslatokat. A cél az, hogy hazánkban érdemes legyen élni
Fotó: MTI/Soós Lajos
Varga elmondása szerint a minisztérium most megkezdi azt a munkát, amellyel a három javaslatcsomagot szinkronba hozza. Ez a munka várhatóan nyár végére elkészül, így őszre már egy komplett versenyképességi stratégiát lehet a kormány elé terjeszteni. Mindennek távlati célja, hogy 2030-ra Magyarország ott legyen az első öt olyan európai uniós ország között, ahol érdemes élni.
Palkovics László elmondta, a kormányzat dolgozik további ösztönzőkön, amelyekkel fejleszthető a hazai vállalatok technológiai felkészültsége, termelékenysége, amelyekkel szorosabban be tudnak kapcsolódni a magasabb hozzáadott értéket képviselő termelési láncokba. Ebbe a folyamatba illeszkedik az a célkitűzés is, hogy százezer külföldre ment, képzett szakembert hazacsábítsanak, mivel immár itthon is lesznek a szakmai igényeiknek megfelelő munkahelyek.
A költségvetés erősíti Magyarországot
A 2019-es költségvetés jó alap Magyarország további erősödéséhez – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a közmédiának. Dömötör Csaba közölte: a parlamenti vita lezárult, az Országgyűlés már a jövő héten megszavazhatja a 2019-es költségvetést.
A súlypontok nem változtak, a jövő évi költségvetés a biztonságos növekedés költségvetése, ami jól tükrözi a kormány fő céljait. – Szeretnénk megerősíteni a biztonságot, szeretnénk több támogatást adni a családoknak, mindezt úgy, hogy csökkennek az adók, és közben mindenki dolgozik, aki akar és tud – hangsúlyozta Dömötör Csaba. Ha a mostani formában szavazza meg az Országgyűlés a jövő évi költségvetést, az nagyobb támogatást jelent a családoknak, hiszen kétezermilliárd forintot tesz ki a családtámogatások összege, ami azt is a magában foglalja, hogy a kétgyermekes családok adókedvezménye negyvenezer forintra nő majd. Mint mondta, a munkaadói adók 17,5 százalékra csökkennek majd, ami megteremti a lehetőséget a további béremelésekre. Jövőre az oktatásra, az egészségügyre és a honvédelemre is több forrás jut. Az oktatás 606 milliárddal, az egészségügy 505 milliárddal kap majd többet 2010-hez, a baloldali kormányzáshoz képest.