– Eddig arról szóltak a hírek, hogy Szatmáry Kristóf a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) jelenlegi vezetőjeként egyedüli jelölt a kamara holnapi tisztújításán. Mi késztette arra, hogy induljon a fővárosi cégek érdekképviseletét ellátó kamarai választáson?
– Sokan kerestek meg azzal, hogy induljak a vezetői posztért, mert úgy gondolják, a tapasztalatom és a kapcsolatrendszerem is segíthet új irányt szabni a BKIK működésének. Én is úgy látom, változásokra van szükség, ezért szívesen vállaltam a kihívást. Budapest a magyar gazdasági élet központja, az itt bejegyzett vállalatoknak pedig olyan szolgáltató érdekképviselet kell, ami nemcsak tagdíjakat szed, de tesz is valamit.
Szatmáry Kristóf: érvényesülnek a fővárosi cégek érdekei
Továbbra is partnere kívánunk lenni a kormánynak az adózás és az adóigazgatás rendszerének átalakításában, emellett új ágazatokat tervezünk bekapcsolni a kamara vérkeringésébe – közölte a Magyar Időkkel Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ahhoz, hogy a kormányzat számára érdemi kereskedelempolitikai javaslatokkal élhessenek, vagy a vállalkozások hiteles adatok alapján hozhassanak stratégiai döntéseket, szükség van a területen egy jól működő monitoringrendszer felállítására.
– Elnöki programjában mit kínál a BKIK tagjainak?
– Számtalan ponton szeretnék változást, mert erre van igény. Csak a legfontosabbakat említeném. Például jóval aktívabban kell fellépni a vállalkozások érdekében. Ehhez persze az kell, hogy a kamarának valódi kapcsolata legyen a tagságával, jelen esetben azzal a 350 ezer céggel, amelyből 71 ezer regisztrált tag. A BKIK tagozatainak, osztályainak szakmai munkáját meg kell becsülni. Csapatmunkát szeretnék, amelyre építeni lehet.
– Mennyiben térnek el az elképzelései a jelenlegi kamarai elnök által képviselt iránytól a budapesti vállalkozások érdekképviseletében?
– Sokan úgy érezzük, hogy a kamara jelenleg nem elégíti ki azoknak a vállalatoknak az igényeit, amelyek tagdíjából működik. Például minimális a kapcsolata a tagok jelentős részével. Talán ezzel is magyarázható, hogy egy fővárosi vállalkozás sok hasznos szolgáltatást elvárna a kamarától, amelyeket ma egyáltalán nem kap meg. A cégek döntő része ezért nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy miért is fizeti a díjat, tagdíjat évről évre. Szeretném, ha elnökletemmel új időszámítás kezdődne, ahol a „nyitott kamara” elvét megvalósítva visszaszerezzük a budapesti vállalkozások bizalmát.
– Tervez-e jelentős átalakítást a kamara működésében, illetve programjában, amennyiben önt választják meg az elnöki pozícióra?
– Olyan változásokat tervezek, amelyek erősítik a tagozatok szakmai munkáját, a csapatmunkát és hatékonyabbá teszik a szervezetet. Célom, hogy Magyarországon a budapesti gazdálkodó szervezeteket szakmailag támogassam, pozíciójukat erősítsem, és képviseljem érdekeiket a fővárosnál, a mindenkori kormánynál és az Európai Uniónál. A jelenlegi hiányosságokat szeretném kiegészíteni, és kihasználni a cégek számára minden olyan lehetőséget, amelyekkel a kamara élni tud.
– Elnökként mekkora súlyt képviselnének érdekvédelmi politikájában a kisvállalkozások és mekkorát a nagyvállalatok?
– A kkv-szektor egy nemzet gazdaságának a lelke, a kisvállalkozásoknak pedig erős és stabil nagyvállalatokra van szükségük, amelyekkel együtt dolgozhatnak. Ezért a kis- és nagyvállalatok képviselete nem mehet egymás rovására.
– Mekkora esélyt lát arra, hogy március 11-én átveszi az elnöki széket Szatmáry Kristóftól?
– Itt az ideje a változásnak, ebben biztos vagyok. Úgy látom, a BKIK-nak meg kell újulnia, és be kell töltenie azt a gazdaságszervező szerepet, amelyet a törvény biztosít számára. Ki szeretném érdemelni a többség bizalmát a mögöttem álló tapasztalattal és szaktudással, hogy segítségemmel a BKIK-tagokkal közösen produktívan tudjunk együttműködni és eredményeket elérni.
Nagy Elek számtalan ponton változtatna az érdekképviselet működésén
– Mely területekről vannak konkrét támogatói a BKIK-nál?
– Ne menjünk ezzel a választás elé, hiszen az már itt van a nyakunkon. A küldöttek dolga, hogy szavazzanak arról, akarják-e azt az irányt, amelyet a jelenlegi elnök képvisel, vagy a változásra szavaznak. Én azért vagyok itt, hogy legyen valódi alternatíva azoknak, akik elégedetlenek.
– Az elnökválasztás korábbi fordulója nem zajlott zökkenőmentesen. Az ön neve összefüggésbe került azzal az esettel, amelynek során ügyvédek felszámolás alatt álló társaságokat terveztek felvetetni a választási névjegyzékbe, amely a tisztújítás eredményét is befolyásolta volna. A jelenlegi elnök szerint 1200 ilyen cégről volt szó, amelynek kapcsán csalást sejtett. Ugyanakkor a sajtóban egy szemtanú úgy nyilatkozott, hogy Szatmáry Kristóf volt az, aki a felszámolókkal szervezkedett. Ön szerint mi az igazság?
– Felmerült korábban is a gyanú az ilyen jellegű visszaélések kapcsán, ám azzal a jelenlegi elnököt vádolták. Hogy ez mennyire volt megalapozott, nem tudom. Az ügy kapcsán megszólaló felszámoló szerint ráadásul szó sem volt 1200 cégről. Ezzel együtt abban biztos vagyok, hogy egy jól működő kamara esetében még akár ennyi szavazattal sem lehetne semmilyen választást befolyásolni.
– Ön közismerten nagy támogatója a kultúrának, az erdélyi magyarság ügyének. Mi motiválja?
– Sokan gondolják ilyen idősen, hogy ha már sikereket értek el, itt az ideje, hogy tegyenek is valamit a közösségért. Én ezt nem most kezdem, köszönhetően a szülői hátteremnek. Édesanyám irodalomtanár, édesapám Méhes György író volt, ők egész életükben a közösségért dolgoztak, saját eszközeikkel támogatták a magyar kultúrát. Jómagam azért tudom támogatni, mert a gazdasági életben eredményeket értem el. Én a gazdaságban vagyok jó, ezt a tudást pedig a kamaránál jól lehet hasznosítani. De az én személyes motivációimnál fontosabb, hogy mit hoz a BKIK tagságának, ha megválasztanak elnöknek. A kamara stratégiájának pedig a tagság igényeire és a tagozatok érdemi szakmai munkájára kell épülnie a jövőben.
