A védjegy gondozásáért a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) felel majd. A tárcavezető szerint a minőséget garantáló címet a terméklánc bármely szereplője megszerezheti, ha megfelel az előírásoknak. A tanúsítványt élő hal, valamint halhús esetében lehet használni, halkonzervre még nem. További feltétel, hogy a termelésnek és a feldolgozásnak Magyarországon kell történnie, amihez a szaktárca technológiai kritériumokat ír elő. A minőségi elvárásokat eddig a ponty, az afrikai harcsa, a fogassüllő és a pisztráng esetében határozták meg.
A jövő januári áfacsökkentés tovább növelheti a belföldi forgalmat
A távirati iroda tudósítása szerint Németh István, a Mahal elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón jelezte: a pontytenyésztésben hazánk az európai ranglista második helyére került az idén, a hazai tógazdaságokból csaknem 18 ezer tonna hal került ki. Afrikai harcsából pedig az élen állunk, az országban közel négyezer tonnányit nevelnek a gazdaságok. Az ország bruttó haltermelése mintegy 22 ezer tonna. Ezzel Németh István szerint a hazai akvakultúra jelentős tekintélyt vívott ki magának az unió édesvízi halászati piacán. Itthon mintegy 2,5 ezer ember foglalkozik halgazdálkodással, a tógazdaságok száma pedig eléri a 385-öt.
Az ágazat éves árbevétele 12,5-13 milliárd forint, a tevékenység jövedelemtermelő képessége azonban nagyon alacsony, csupán négy százalékra becsülik a szakemberek. Ezen változtathat a jövőre öt százalékra csökkenő forgalmi adó. A várakozások szerint jelentősen bővül majd a kereslet, a fogyasztók mellett elsősorban a horgászati célú vásárlások emelkedésére számít a Mahal. Nagy segítséget jelent továbbá a vízkészleti járulékra vonatkozó változtatás is. Azzal, hogy az ingyenesen felhasználható víz mennyiségét hektáronként 25 ezer köbméterre emelte a kormányzat, az ágazatnak egymilliárd forintnyi vízkészlet használati járulékot kellett volna fizetnie, ami alaposan visszavetette volna a fejlődést.
