Újabb intézkedések hivatottak elérni, hogy a lakosság fenntartható módon adósodjon el; a jegybank és a gazdasági kormányzat is lép a hitelfelvevők érdekében. Mint azt tegnap Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a távirati irodának elmondta, a jegybank augusztusban hirdetheti ki a lakossági ügyfelek túlzott eladósodását megakadályozó rendelete módosítását, miután az Európai Központi Bank véleményezte azt.
Az október 1-jétől életbe lépő rendelet az ügyfelek jövedelmének arányában vállalható maximális törlesztőrészletek vonatkozásában fogalmaz meg kiegészítő szabályokat – emlékeztetett. Az új feltételek értelmében, akik jelzáloghitelükre 10 évre vagy a hitel futamidejének egészére fixálják törlesztőrészleteiket, jövedelmük ugyanakkora hányadát fordíthatják hiteltörlesztésre, mint eddig: 400 ezer forint havi nettó bevételig a felét, e fölött 60 százalékát.
Szombati Anikó azt is megerősítette, hogy a feltételek változtatásával az MNB tudatosan arra ösztönözné a szerződőket, hogy a mostani, történelmien alacsony kamatszintek mellett rögzítsék törlesztőrészletük nagyságát, amivel így akár évtizedes távlatban is számolhatnak. A jegybank részéről többször elhangzott, hogy még a mostani emelkedő kamatszint mellett is érdemes a jelzáloghitelek kamatait hibernálni, illetve a meglévő változó kamatozású szerződéseket fixált feltételűre váltani. Miután nem minden bank kínálja hosszabb futamidőkre is a rögzített feltételeket, ezért akár a bankváltást is érdemes fontolóra venni, ennek mostanra már a korábbiaknál lényegesen könnyebbé váltak a feltételei.
A jegybanki adatok szerint népszerűek a rögzített feltételű hitelek, az új lakáshitelesek négyötöde már most is fixált kamatozást kér, ráadásául nem is használják ki teljes egészében az adósságfék-szabályozás által jelentett limiteket. A változó kamatozású hiteleknél viszont érdemes minél hamarabb váltani, mert elkezdtek emelkedni a kamatok.
A fogyasztókat részletesen tájékoztatni kell a jelzálogkölcsön legfontosabb jellemzőiről
Fotó: Kurucz Árpád
Az MNB statisztikáiból az látszik, hogy a referenciának számító háromhavi bankközi kamat, vagyis a Bubor, az év eleji nulla közeli szintről mostanra 0,28 százalékra emelkedett, és további töretlen emelkedésre van kilátás, ahogy a nemzetközi folyamatok eredményeként itthon is szigorodnak a kamatfeltételek.
A piacfelügyelet is lépett tegnap az eladósodó ügyfelek érdekében. Ahogy az MNB közölte, új, szeptember közepétől alkalmazandó ajánlást bocsátott ki a pénzügyi intézmények, kiemelt közvetítőik és refinanszírozóik részére a zálogkölcsönök nyújtásáról. A jegybank egyebek közt elvárásokat fogalmazott meg a zálogkölcsönök lejárata után felszámított kamatok, díjak és költségek mértékére vonatkozóan.
A fogyasztókat tájékoztatni kell a jelzálogkölcsön legfontosabb jellemzőiről, az ahhoz kötődő alapvető fogalmakról, illetve kényszerértékesítéskor a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettségéről is.
A napokban a kormányzat is rendeletet adott ki. Mint azt a Pénzügyminisztérium bejelentette, a bankoknak egységes díjjegyzéket kell készíteniük a lakossági pénzforgalmi számlatermékeikről, ezeket a kondíciós listákat pedig fel kell tölteniük egy összehasonlító adatbázisba jövő év közepétől. Az erről szóló kormányrendelet tervezetét a tárca társadalmi egyeztetésre bocsátotta.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az egységes kondíciós listáknak köszönhetően a lakossági ügyfelek számára átláthatóbbá és könnyebben összehasonlíthatóvá válik a hitelintézetek bankszámlakínálata. A tervezet szerint az adatokat a bankoknak egy központi pénzügyi felügyeleti adatbázisba is fel kell majd tölteniük. Így az ügyfél a számára fontos díjtételek – például külföldi átutalás vagy a bankkártya díja – alapján azonnal össze tudja vetni a különböző ajánlatokat.
